A gazdik figyelmébe:Szeretnék megkérni minden olyan gazdit,akik a tél folyamán nem jutottak el kutyakozmetikába(és a kutyus szőre ezért becsomósodott,nemezessé vált),ne kívánja el sem a kutyustól,sem a kutyakozmetikustól,hogy a fél év elhalasztott fésülést pár óra alatt gyönyörűvé varázsolja.A kutyus is szenved,mert nincs hozzá szokva a fésüléshez,a kozmetikus is szenved,mert a csomós szőrből nem lehet egészséges szép bundát varázsolni.Ebben az esetben a legcéra vezetőbb az egészségügyi nyírás,ami felfrissíti a kutya szőrét.
A kutyák színvakok.
Ez az állítás téves, ugyanis a kutyák is látnak színeket, csak sokkal gyengébben mint például mi, emberek. A kutyák szeme inkább pálcikákban bővelkedik mint, csapokban, ezért érzékelik kevésbé a színeket. (A pálcika receptorok felelősek a fény, fény erejének érzékeléséért, a csapok a színekért.) Mindennek oka, hogy a kutyák ősei a vadonban leginkább hajnalban, naplementekor és szürkületben vadásztak. Így egyszerűen nem volt szükségük a tökéletes színlátásra.
Miért rágnak meg mindent?
Ennek három oka lehet.
A kiskutyák olyanok, mint a kisgyerekek. Mindent szeretnének megismerni, ezt pedig úgy teszik, hogy mindent a szájukba vesznek, nyalogatnak, rágcsálnak.
A kiskutyáknál a fogváltás időszaka 4-6 hónapos korra tehető, ilyenkor a fogínyük viszket, s miáltal megvakarni nem tudják, a viszketést rágással próbálják mulasztani.
A kutyák ragadozó állatok, a vadászat a vérükben van. Amikor a kölyökkutya növekszik, akkor társak hiányában mire vadászhatna, ha nem a környezetére? Így válhat féltve őrzött zsákmánnyá a cipőnk, zoknink, stb.
Csak a kutyáknak van bűzmirigyük.
Ez tévedés! A macskáknak is van, sőt ugyanolyan problémákat okozhat, mint a kutyák esetében, de egyelőre még ritkábban.
Csak veszett kutya eszik követ.
Ugyan a veszett állatok tudatzavaruk miatt gyakran lenyelnek ehetetlen, emészthetetlen tárgyakat, de nem minden kutya veszett amelyik követ eszik. Egyes ebeknél rossz szokás követ, földet, cipőfűzőt és egyebeket enni.
Ha a kutyát nyers hússal etetjük, elvadul, vérszomjassá válik.
Ez az állítás sem igaz. A kutya akkor válna vadabbá, ha valahogy össze tudná kapcsolni a nyers hús ízét az öléssel, tehát ha neki kellene elejtenie a vacsoráját. Azonban amíg te adod neki a vacsoráját, addig a nyers hús számára ugyan olyan, mint a táp, vagy a konzerv eledel.
Mért ássák el a csontot?
Az ebek nem csak a csontokat ássák el, hanem minden felesleges élelmet, így védve meg azt más állatok elől. Általában azért a csontokat ássák el a kutyák, mert a rajtuk lévő húst már befalták, s azzal jól is laktak.
Csokoládé, makadémia dió, avokádó…te talán ínycsiklandónak találod őket, de ezek valójában veszélyesek lehetnek kisállatainkra. Az ASPCA, amerikai táplálékszakértő szervezet előállt egy listával 10 olyan emberi ételről, amit nem szabad állatainknak adni.
Kedvenceinkre veszélyes ételek
Sok ember azt gondolja, hogy a kutya már úgy születik, hogy tud úszni. De ez nem igaz. Nekik ugyanúgy meg kell tanulniuk a vízben való létet, mint nekünk embereknek.
Csokoládé, kávé, koffein
Ezek a termékek mind tartalmaznak methylxanthine-t, ami megtalálható a kakaóbabban. Amikor az állat fogyaszt belőle, a methylxanthine hányást, hasmenést, zihálást, hiperaktivitást, túlzott szomjat, vizelési ingert, rendellenes szívritmust, remegést sőt még halált is okozhat.
Az étcsokoládé veszélyesebb, mint a tejcsokoládé. A fehércsokoládé tartalmazza a legkevesebb methylxanthine-t, míg az étcsokoládé a legtöbbet.
Alkohol
Az alkoholos italok hányást, hasmenést, koordinációs zavart, depressziót, nehézlégzést, remegést, rendellenes vér savasságot, kómát, és akár halált is okozhatnak.
Avokádó
Az avokádó levelei, gyümölcse, magvai és kérge is tartalmaz persin-t, ami hányást és hasmenést okozhat kutyáknál. A madarak és rágcsálók különösen érzékenyek az avokádóra, vérbőséget, nehézlégzést és szívproblémákat okozhat.
Makadémia diók
Makadémia diót használnak általában a süteményekben, cukorkákban. E diók gyengeséget, depressziót, hányást, remegést és hyperthermiát okozhatnak kutyánknak. A tünetek 12 órán belül jelentkeznek, és körülbelül 12-48 óráig tartanak.
Szőlők & mazsolák
Habár semmiféle méreganyagról nem tudunk az említett ételben, mégis vese-problémákat okozhat.
Élesztő, tészta
Az élesztő növelheti, okozhatja az állat emésztőrendszerében lévő gáz felhalmozódását. Ez fájdalmas lehet, és súlyos esetben gyomor-, bélrepedést okozhat.
Nyers hús, tojások és csontok
A nyers hús, tojás olyan baktériumokat tartalmazhatnak, mint a salmonella és az E.coli, melyek károsak lehetnek az állatra. Ráadásul a nyers tojás tartalmaz egy enzimet (avidin) ami csökkenti a biotin (egy B vitamin) hasznosulását, ez pedig bőr és bunda problémákhoz vezethet. A nyers csont evés közben megfojthatja, vagy átszúrhatja az állat emésztő szerveit.
Hagymák, fokhagyma, snidling
Ezek a zöldségek, fűszerek irritálják a beleket, sőt károsíthatják a vörös vérsejteket. Bár a macskák érzékenyebbek, a kutyákat is fenyegeti ez a probléma, ha nagy mennyiségben fogyasztják. Egy kis adag – mint amennyi az állateledelben lehet – valószínűleg nem jelent veszélyt.
Xylitol
A xylitol-t sok terméknél használják édesítőként, beleértve a rágógumit, cukorkát, péksüteményt és a fogkrémet is. Ez a legtöbb állatfajnál májproblémákhoz vezethet. A mérgezés kezdeti tünetei: a hányás, a közöny és a koordinációs probléma.
Tej
Mivel az állatok természetes táplálékában nem igazán fordul elő a laktóz, (így nincs enzimjük, amivel lebonthatnák ezt), ezért a tej és más tejtermékek hasmenést, vagy más emésztési problémát okozhatnak.
Kutya és az úszás
Sok ember azt gondolja, hogy a kutya már úgy születik, hogy tud úszni. De ez nem igaz. Nekik ugyanúgy meg kell tanulniuk a vízben való létet, mint nekünk embereknek.
Pórázhasználat
Mi tehát a teendõ? Hogyan kell szakszerûen használni a pórázt? A legfontosabb szabály az, hogy sohasem szabad feszülnie. Míg a feszülõ szíj csak a kutya nyakizmát erõsíti, a lazán lógó póráz alkalmas arra, hogy közvetítse a gazda üzeneteit a kutya irányába. Ha fegyelmezésre, gyengéd kényszerítésre használjuk, elég a kurta rántás. Egy idõ után maga a karabiner halk csördülése is üzenetté válik, s akkor is eléri a hatást, ha nincs is rákapcsolva a kutya nyakörvére - akár a drótnélküli távíró.
A kutyák egymás közti ismerkedése, játéka során nincs helye a póráznak. Ha vetélytárs, ellenfél közeledik, a kutyát lábhoz kell hívni és leültetni. Ha nem bízunk meg benne eléggé, a pórázt markoljuk erõsen, de lógassuk lazán. A fegyelemnek, s nem a bõrszíjnak kell visszatartania attól, hogy odarohanjon kötekedni!
Aki azt képzeli, hogy a gazdája kíséretében szabadon közlekedõ kutya veszélyesebb, mint pórázon vezetett társa, hatalmasat téved (ez önmagában még nem volna tragédia, ha nem ilyen emberek rendelkeznének tévedésük miatt értelmetlen szigorral az ebtartás szabályairól).
A fent leírtakból világosan kiderül, hogy a kutya agresszivitását fokozza a póráz, és ez nemcsak a fajtársakkal, de az emberrel szemben is érvényes. A közterületi harapásos sérüléseket csaknem minden esetben a felügyelet nélkül utcára jutó vagy kikötve magukra hagyott kutyák követik el, s nem a gazdájuk jelenlétében sétálók. A póráznak természetesen mindig kéznél kell lennie, ha másért nem, azért, hogy bárki láthassa, kihez tartozik az eb. Ám ami a kutya irányítását illeti: a láthatatlan kötelékek sokszorta erõsebbek és megbízhatóbbak, mint egy darab bõr karabinerrel a végén.
Hogy mire való tehát a póráz? A kutyagyerekeknél helyettesíti a szülõ oltalmazó kézfogását. A tanulás ideje alatt távíródrótként közvetíti egymás felé két élõlény minden rezdülését. A kavargó forgalomban biztosítja a kapcsolatot, nehogy a kutya és gazdája elveszítsék egymás nyomát. Jelképezi a sétát, a közös játékot, azonosíthatóvá teszi az összetartozókat és önbizalmat ad, ha veszéllyel kell szembenézni. És lehet vele durván rángatni, hurokként fojtani, fogakat kiverni, lelket sebezni, félelmet kelteni, kiszolgáltatott helyzetet teremteni, barátok közt is ellenségeskedést szítani, békés élõlényeket dühöngõ fenevaddá változtatni, ha mértéktelenül és hozzáértés nélkül használják.
(forrás: kutya.hu)
Kutyák négy fal között
Az ember által háziasított állatok közül minden kétséget kizáróan a kutya az, amely a legtökéletesebben alkalmazkodott gazdájának életformájához. Mindenhova követte az embert világhódító útján, mellette volt szárazon és vízen, bejárta vele a sivatagokat s a sarkvidékeket, elkísérte még a világűrbe is. Nincs tehát semmi meglepő abban, hogy ma, amikor az emberiség jelentős része szűk helyre összezsúfolódva, szürke betonrengetegekben éli életet, a kutyák nagy részének is a négy fal között van az otthona.
A városi embernek megvan az igénye arra, hogy megossza szűkös életterét ősrégi társával, kapcsolatot tartva általa az egyre távolodó állatvilággal. A lakótelepek eb sűrűsége ma már vetekszik a falvakéval vagy a kertvárosi villanegyedekével. Sokak szemében a kutya lakásban való tartása kegyetlenségnek, valóságos állatkínzásnak tűnik.
Az igazság azonban az, hogy ezt a nézetet kizárólag olyan emberek vallják, akik sohasem tartottak kutyát lakásban, és még kevésbé foglalkoztak a kutya viselkedéstanának beható tanulmányozásával. Bármennyire meglepően hangzik is, a kutya természetes viselkedésformáinak valójában sokkal inkább megfelel a lakásban való élet, mint a kerti tartás látszólagos kényelme és szabadsága.
A falkában élő ragadozók napjuk jelentős részét egymás társaságában, lusta heverészéssel töltik, s naponta csak néhány alkalommal – általában hajnalban és alkonyatkor – indulnak hosszú, közös portyára, mely végül az izmokat megmozgató, falkán belüli együttműködést igénylő „sportban”, a zsákmány ejtésben teljesedik ki. A látszólagos bezártság ellenére a lakásban tartott kutya életritmusa nagyon közel áll ehhez a természetes mintához: ideje legnagyobb részében békésen szunyókál gazdája lábainál, a napi többszöri séta során pedig éppúgy megvan a lehetőség az idegen szagokkal való ismerkedésre, a fajtársakkal való közös tevékenységre és az intenzív testmozgásra, mint a vadon élő farkasnak, ha vadászni indul.
A kertben tartott kutyát ezzel szemben többnyire nem viszi sétálni senki, „hiszen ott van neki a kert!”. Egész nap kénytelen nélkülözni a társaságot, idegen szagot sosem szimatolhat, új vadászterületeket sohasem deríthet fel, nincs kinek visszahoznia a labdát, s unalmas magányának egyhangúságát csak az töri meg, ha a kerítés mögül megugathat egy-egy arra vetődő járókelőt.
A lakásban tartott kutya tehát egyáltalán nem szenved, feltéve persze, hogy gazdája nem él vissza négylábú barátjának kiszolgáltatottságával: nem hagyja túl sokáig magára, nem zárja be (vagy ki) az erkélyre, gardróbba vagy előszobába, nem mulasztja el a rendszeres, napi háromszor-négyszeri sétáltatást, és lehetőséget biztosít a testmozgásra.
Hat-nyolc óra az a maximális időtartam, amit a kutya napközben elvisel magára hagyva, anélkül hogy a dolgát elvégezhetné, s ezt is csak akkor, ha fokozatosan szoktatták hozzá. A rendszeres séta az embernek is jót tesz, de számára nem létszükséglet, a kutya számára viszont az, hiszen ő „ilyenkor él”. Aki nem képes elfogadni azt, hogy a kutyatartó napja sétával kezdődik és azzal is ér véget, az jobban teszi, ha nem kínozza sem magát, sem az állatot kényszerű együttéléssel.
Négylábú barátunknak a lakásban nincs szüksége nagyobb mozgástérre, mint nekünk, de feltétlenül legyen egy méretének megfelelő kosara vagy pokróca, már csak azért is, hogy a gazdi ágyának tulajdonjoga ne képezze vita tárgyát. Nem árt felkészülni arra sem, hogy a kutya jelenlétével a lakásban még a legalaposabb tisztasági rendszabályok betartása mellett is együtt jár némi por és elhullajtott szőr. A melegre érzékeny kutyák számára fontos, hogy legyen a lakásnak hűvösebb pontja, ahova nyáron vagy a fűtési szezonban visszahúzódhatnak.
Az, hogy a lakásban csak kis testű kutyát lehet tartani, tévhit. A lakás nem arra való, hogy a kutya futkározzon benne, s a nagy kutya erre általában kísérletet sem tesz. Természetesen van néhány olyan nagy méretű eb, amelyeknek a számára már kényelmetlen a lakás, de nem az alapterülete, hanem a berendezése miatt. A bútorok elhelyezésénél ugyanis az ember a saját méreteit és mozgását veszi alapul. Az ember meghatározó mérete a magassága, a kutyáé viszont a hossza.
A bernáthegyi, dog és más óriások marmagassága is legfeljebb 70-80 cm, lakásaink belmagasságának a felét sem használják ki, fordulósugaruk azonban lényegesen nagyobb, mint a miénk, ezért aztán ha meg akarnak fordulni egy fotel és egy asztal között, általában farolni kénytelenek. Megfelelő, szellős lakberendezéssel azonban számukra is kényelmessé tehető a falak közötti élet. Sokat hangoztatott érv a lakótelepi kutyatartás ellen az, hogy az állatnak nem természetes környezete a panellakás. Akik így gondolkoznak, azoknak a kedvéért elárulom: az embernek sem az. Minket, magunkat körülbelül ötvenezer év választ el barlanglakó őseinktől. Ebeink „mindössze” tizennégyezer esztendeje léptek a háziasodás útjára.
Ám ha tekintetbe vesszük, hogy az ember tizennégy évesen válik ivaréretté, és egy nő ritkán szül gyermeket tizenhat éves kora előtt, a kutya azonban tizennyolc hónaposan már tenyészérettnek számít, és ha minden jól megy, hatéves korában velős csonttal ünnepelheti ükunokái születését, az eredmény az lesz, hogy egy foxterriert körülbelül háromszor annyi generáció választ el a farkastól, mint egy matematikust a Neander-völgyi ősembertől. Ez pedig azért – valljuk be – nem csekélység. (forrás: kutya.hu)
Érdekességek
A legnagyobb kutya
A világ legnehezebb kutyája Zorba (angol masztif). 1989-ben állította fel a rekordot. Méretei: 143 kg-ot nyomott akkor a mérlegen, marmagassága 93 centiméter volt. A kutya teljes hossza (az orrától a farka végéig) 231 cm.
A világ legkisebb kutyája (Források:x-x)
Az Új-Zélandon élő máltai selyemkutya, Scooter alig 8 centis, vagyis 2 centivel kisebb, mint az amerikai csivava, Boo Boo, aki a Guinness rekordot tartja.
Scooter simán elfér gazdija, Cheryl McKnight teás csészéjében, egy cipős dobozban alszik és naponta háromszor étkezik: egy lágytojás tartó csészéből.
Scooter, a máltai selyemkutya, már sosem lesz hivatalosan is a világ legkisebb kutyája. A mindössze 8 cm magas és 20 cm hosszú új-zélandi kutyus hat hónapos korában távozott az örök vadászmezőkre. Hiába volt csaknem két centivel alacsonyabb a világcsúcstartó Boo Boo nevű csivavánál, a Guinness Rekordok Könyve szabályzata szerint ebben a kategóriában csak egy évnél idősebb kutyák indulhatnak.
Tudtad a kutyákról?
A szagérzékelő terület a kutya orrában 37-szer nagyobb az emberénél. Gondoltad volna?
Sokkal hamarabb megértik a szóbeli parancsot, ha kézmozdulatokkal, jelekkel színesítjük a tanítást.
A megfelelően nevelt kutya tudja, hogy milyen viselkedéssel lehet elérni, hogy fajtársai szívesen fogadják.
A háziállatok paranormális tevékenységei
Az emberrel szorosabb közelségben élő állatok, mint a kutya, a macska, a halak, a papagáj folyamatosan az ember aurájában tartózkodnak. Ezért nemcsak olyan tulajdonságaik vannak, mint szabadon élő társaiknak, mert ezek az állatok látják az emberi aurát, és érzékelik a nem fizikai (vagyis asztrális) sík energiáit. Furcsa viselkedéssel jelzik az „idegeneket”, az asztrális látogatókat. Ha például egy elhunyt jelenik meg a lakásban, akkor a kutya félni kezd, szűköl, behúzza a farkát, és elmenekül. Nézése és mozgása megmutatja, hogy hol tartózkodik az elhunyt. A macska sem szereti ezt a látványt, felborzolja a szőrét, és mindenével tiltakozik az idegen jelenlét ellen. Aki ilyesmit észlel, annak ki kell tisztítani a lakását, majd nyugodt energiákat teremteni.
A vakvezető kutyák világnapja
1994. április 27-én ünnepelték meg először A VAKVEZETŐ KUTYÁK VILÁGNAPJÁt. Az ötlet a Nagy-Britanniában lévő Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségétől származik. (forrás:x)
A boldog kutya jobbra csóvál
A kutyák, ha ki akarják fejezni a boldogságukat, általában jobbra csóválják a farkukat - állapították meg olasz kutatók, akik azt vizsgálták, miképpen reagálnak az állatok különböző ingerekre.
A kutyák is álmodnak
Csakúgy, mint az embernél, az álom fontos szerepet játszik a kutyáknál is a napi élmények, emlékek feldolgozásában. Mivel a kutyák is gondolkodnak, és bizonyítottan emlékeznek is, azaz van memóriájuk, nekik is szükségük van olyan időszakra, amely során újrarendezik élményeiket.
A tíz legintelligensebb kutyafajta (sorrendben)
1. border collie, 2. uszkár; 3. német juhász; 4. golden retriever; 5. doberman; 6. shetlandi pásztor; 7. labrador; 8. papillon; 9. rottweiler; 10. ausztrál pásztorkutya.
A 10 "legbutább" kutya
1. basset hound, 2. masztiff, 3. beagle, 4. pekingi pincsi, 5. véreb, 6. borzoi, 7. csaucsau, 8. buldog, 9. basenj, 10. afgán agár.
Éneklő kutya. azaz dingó (forrás: Hihetetlen magazin)
Ha már éneklő kutya nem szaladjunk nagyon messzire ettől a témától, hiszen nagyon is bizonyítható, hogy habár nem kutyus, hanem dingó, de énekel és egy közép-ausztráliai kisvárosban kápráztatja el a közönséget szinte minden este. Dinky, a szelíd dingó gazdája elmondása szerint egész életében zenét hallgatott, hiszen otthonukban mindig szólat a muzsikák és az állat 1,5 éves korában, egy délután teljesen váratlanul dalra fakadt. A család először elképedve hallgatta, ahogy Frank Sinatra egyik slágerét szinte hiba nélkül nyüszítette végig Dinky, dallamosan. Látszott, hogy örömét leli ebben a sajátos éneklésben. A kisvárosban akkor terjedt el a különös képességű dingó híre, amikor Paul (a gazda) egy nehéz napot követően kedvencével betért a helyi csehóba, inni néhány sört. A zenegép is szólt és Dinky egyszer csak produkcióba kezdett. Az emberek döbbenten hallgatták az éneket. Ettől a naptól fogva Paul és Dinky szinte minden este felléptek a kocsmában. A dolognak persze hamar híre lett és más településekről is érkeztek kíváncsiskodók, hogy megnézzék az éneklő dingót.
Bolha és tetű
Évtizedekkel ezelőtt nem voltak tele a boltok polcai különféle parazitairtó, illetve ezek távol tartását célzó készítményekkel. A lelkiismeretes kutyatartók azonban már akkor is megpróbáltak védekezni az emberre, kutyára és a kutyával közösségben élő más állatokra sem veszélytelen paraziták ellen.
Az 1 : 2 arányban összekevert almaecet és víz az egyik leghatékonyabb bolhairtó szer. Ami még külön figyelemreméltó, hogy olcsóbb, mint a gyári készítmények, és nem tartalmaz esetlegesen káros kémiai anyagokat. A dél-európai országok kutyatartói tradicionálisan használják erre a célra a különféle aromatikus illóolajokat. Bevált recept, hogy 1 evőkanál olívaolajhoz 2-3 csepp levendula- és eukaliptuszolajat kevernek, és időnként ezzel bedörzsölik a kutya nyakát, hajlatait, hasát.
A mai, korszerű technológiával gyártott bolha és tetű elleni nyakörvek szintén a régi tapasztalatokhoz, ősi receptekhez nyúlnak vissza. Akinek kedve van, maga is elkészítheti. A kutyanyakának átmérőjéhez illő, nedvszívó, nem műszálas textilzsebkendőt vagy kendőt 12 órán keresztül az alábbi folyadékba kell áztatni: 2-3 csepp levendulaolajat (vagy friss levendulát), fél teáskanál kakukkfüvet (ha van, akkor frisset!), 1 kávéskanál édesköményt, 1-2 gerezd apróra vágott, összenyomott fokhagymát,1 teáskanál tiszta alkoholt (vagy vodkát) annyi szénsavmentes ásványvízben kell összekeverni, hogy a kendőt ellepje. A nedves kendőt kiszárítva, lazán a nyakörv mellé, a kutya nyakára kötve, hetekig védettség biztosítható a nemkívánatos élősködők ellen.
Fürdetés
Különféle kutyasamponokból, fürdető- és illatosítószerekből sem volt korábban ekkora, szinte áttekinthetetlen választék és kínálat, mint manapság. A kutyák viszont akkor is piszkosak lettek, különösen az őszi-téli időszakban. Házilag könnyen elkészíthető a következő fürdetőszer, amellyel a kutya csapzott és piszkos szőrzetét helyre lehet hozni, és még a kellemetlen illat is elmarad.
Egy pár rozmaringágat egy liter tiszta, szűrt almalébe kell áztatni 40-60 percig. Az első mosáshoz ezt a folyadékot kell használni, lehetőleg 5-10 percig a szőrzetet jól átitatva, majd tiszta, langyos vízzel jól kimosni, ha a kutya tűri, lezuhanyozni. (A mennyiség kisméretű kutyára értendő, egy bernáthegyinek nem elegendő az 1 liternyi mennyiség!)
Gyakori probléma, hogy a kutya (szőre/bőre) valamilyen oknál fogva kellemetlen szagú, és a szokásos fürdetés, tisztítás, kefélés, fésülés után sem múlik el a bűz teljesen, vagy legalábbis annyira, amennyire a gazdi szeretné. Ilyen esetekben jól bevált módszer, ha a kutya fürdetővizébe nem illatos, habzó fürdetőszert, hanem 1-2 pohár paradicsomlevet, egy késhegynyi vaníliáscukrot vagy 1-2 csöpp vaníliaaromát keverünk el, majd 1-5 perc várakozás után alaposan, bő vízzel a kutyust leöblítjük. Idős kutyatartók szerint a paradicsomos fürdő minden bűzt megszüntet.
Csaláncsípés
Rövid szőrű, kis termetű kutyák némelyike érzékenyen reagál a csaláncsípésre, és erősen vakarni, nyalni, rágni kezdi a viszkető testrészét, vagy sok esetben az érintett felületen megpróbálja kitépni a szőrét. Egy marék friss petrezselyemlevelet egy pohár tejfölben jól össze kell keverni, és időnként ezzel az érintett testrészt bedörzsölni. A kutyák különbözően reagálnak: némelyik imádja a tejfölt, és igyekszik olyan gyorsan, ahogyan csak lehet, lenyalni, míg mások teljesen közömbösen reagálnak, és szinte élvezik a viszketési tünet elmúlását.
Falánk, habzsolva evő kutya
Némely kutya, függetlenül attól, hogy mennyire éhes, mit kap enni és mikor evett utoljára, gyorsan, kapkodva eszik. Ennek egyik hátránya, hogy sok levegőt kapkod be, a másik, hogy nem rágja meg megfelelően az ételt. Mind a kettő rossz hatással van az emésztésre. A kutya etetőedényének a közepére egy akkora méretű követ kell tenni, amit a kutya véletlenül sem tud a szájába venni és lenyelni. Ez arra kényszeríti a kutyát, hogy a szájával, fejével a követ körbe-körbe kerülgetve egyen az edényből, tehát nem tudja olyan gyorsan a szájával kiszedni az ételt, mint egyébként tehetné.
Pásztorok és állattartással foglalkozó kutyatartók (Portugáliában, Svájcban és Görögországban egyaránt) minden nap 1 teáskanálnyi kecsketejből készült joghurtot tesznek a kutya ételére, hogy a kutya lassabban egyen. Dél-olaszországi pásztorok a narancsérés időszakában egy fél narancs levét nyomják rá a kutya ételére, hogy a kutya ne egyen falánk módon gyorsan. Az észak-európai kutyatartók között közismert, hogy a falánk kutya ételére egy nagyon kevés frissen reszelt tormát szórnak, aminek erős illatanyaga lassabb evésre kényszeríti az állatot. (Kérdéses, hogy ez a módszer a városi kutyák száraz tápja esetében is hatékony lehet-e...)
Sovány, étvágytalan kutya
Némelyik kutyatartónak az jelent gondot, hogy kutyája sovány, a bordái kilátszanak, és az állat étvágytalanul fintorog mindenfajta táplálékra. Miután egy alapos állatorvosi vizsgálat megállapította, hogy a kutya soványságának, étvágytalanságának nincs semmilyen szervi oka, és a táplálék minőségének változtatása sem hozott eredményt, sok kutyatulajdonos szerint segít a következő recept.
Egy marék zabpelyhet tejbe beáztatva 12 óráig, szobahőmérsékleten állni kell hagyni, majd egy kevés friss tejet és egy csipetnyi sót hozzáadni, és összekeverni. Az így előkészített tápot a kutya szokásos tápláléka mellett, 12 órás időeltéréssel etetni. ugyancsak jól bevált étvágyjavító módszer a kutya szervezetébe jutó zsírsav mennyiségének emelése. Ezért a megszokott táplálékot minden etetésnél egy teáskanálnyi étolajjal kell meglocsolni.
Az etetőedény tisztán tartása
Egészségügyi, bakteriológiai, higiéniai szempontokra hangsúlyt fektető tenyésztők és kutyatartók között a régi időkben többféle módszer is használatos volt a kutyák edényeinek tisztán tartására - már abban az időben is, amikor nem léteztek modern fertőtlenítő- és mosószerek, és nem volt a konyhákban mosogatógép. Az egyik bevált módszer volt, hogy hetente egy alkalommal az etető- és itatóedényt éjszakára a kutyától jól elzárt helyen 1 liter víz, 2 dl ecet és 1 evőkanál só keverékébe beáztatták, majd utána tiszta vízzel alaposan kimosták. A másik, gyorsabb tisztító- és fertőtlenítő módszer volt, hogy sütőporhoz annyi vizet kevertek, hogy krémszerű anyaggá váljon. Ezzel az edény belsejét bekenték, 5-10 percig rajta hagyták, majd vízzel alaposan kiöblítették.
Esővizet iszik a kutya
Sok kutya előszeretettel iszik összegyűjtött esővizet, vagy egy-egy zivatar után kilefetyeli az udvarra, erkélyre kitett vagy kint felejtett edényből, mélyedésből, kerti dísztóból, virágcserép-alátétből az esővizet. A gazdik ilyenkor aggódva teszi föl a kérdést: eléggé tiszta-e az esővíz vagy valamilyen fertőzést kaphat a kutya?
Egyszerű módszer ennek ellenőrzésére, hogy a vízből egy tiszta üvegpohárba mintát kell venni, egy kockacukrot beledobni, és meleg helyen egész éjszaka lefedve állni hagyni. Ha a pohárban a víz reggelre tiszta marad, akkor a kutya nyugodtan ihatja, ha azonban zavarossá, tejszerűvé válik, tanácsosabb a kutyát eltiltani az esővíz ivásától.
Hasmenés, emésztési zavar, székrekedés
A kutya hasmenésének észlelése után a legelső intézkedésként 24 órán keresztül koplalókúrát ajánlott végezni. Természetesen a legtöbb esetben a kutya "jelez" a szokásos etetési időpontban; ilyenkor 1-2 kanál joghurttal kell kicsit megnyugtatni, amely már eleve jó hatással van a belekben fölborult baktériumflóra-állapot ismételten normálisra való helyreállítására.
A 24 órás koplalás után ajánlatos 1-2 napig csak főtt rizs, kevés főtt és zsírmentes csirke- vagy pulykahús, valamint 1-2 evőkanál sovány tehéntúró keverékével etetni a kutyát, mielőtt ismét a szokásos táplálékát kapná. Ez a fajta koplaló- és diétakúra az esetek nagy részében megszünteti a kutyahasmenését. Régi kutyás könyvekben még föllehetők azok a tanácsok is, amelyek hasmenés esetén a kutyaszokásos ételéhez 2-3 evőkanál gesztenyepürének vagy 1 teáskanál citromlének a hozzákeverését ajánlották. Ha 2-3 nap elteltével nem enyhül a hasmenés, vagy a kutyaállapota romlik, azonnal állatorvoshoz kell fordulni, mert ez esetben már biztosra vehető, hogy nem a táplálék vagy az ivóvíz változása a kiváltó ok!
Emésztési problémák esetén jól bevált módszer, hogy főtt tojásfehérjét apróra összetörve ásványvízzel kell pépesre összekeverni, és 2-3 napig ebből naponta egy kanálnyit adni a kutyának, a normál étkezése előtt legalább egy órával.
Emésztési rendellenesség az is, ha a kutyának székrekedése van. Erre az esetre különféle trükköket ismernek a tapasztalt kutyatartók. Vannak, akik naponta egy apróra összevágott fügét kevernek a kutyatáplálékába, mások 2-3 szem diót reszelnek a kutyatápra, megint mások naponta 2-3 alkalommal sárgabarack-befőttet etetnek a kutyájukkal. Ha azonban a kutya 48 órán túlmenően nem ürített bélsárt, akkor semmivel nem szabad tovább próbálkozni: azonnali állatorvosi vizsgálat és beavatkozás szükséges!
A kölyökkutya a saját ürülékét eszi
Az, hogy a kölykök ürülékét az anyaállat eltakarítja, természetes, higiéniai szempontból hasznos jelenség. Amikor azonban a kölykök, fiatal kutyák a saját, vagy testvéreik ürüléküket próbálgatják fölszedni és megenni, az már nem a legjobb, legkellemesebb és -higiénikusabb dolgok közé tartozik. Erre a jelenségre szintén egymástól földrajzilag eltérő módszerek alakultak ki az elmúlt évszázadok során.
A déli országok kutyatartói között elterjedt, hogy ilyen esetekben 2-3 hétig apróra darabolt ananászt kevernek a kutya ételébe. Megfigyeléseik szerint az emésztés után az ananász a kutyák számára kellemetlen szaganyagokat tartalmaz, és ezért érhető el a kívánt hatás. A tengerpartokon élő kutyatenyésztők azon időszakban, amikor a kutyakölykök az anyatejről a szilárd táplálékra térnek át, nyers heringdarabokat és egy késhegynyi reszelt szerecsendiót kevernek a kutyák ételébe, ezzel elejét veszik, hogy a falka tagjai érdeklődést mutassanak egymás ürüléke irán
Szemgyulladás vagy a szem környéke vörös
Amikor a kutyaszeme huzatot kapott, esetleg por vagy homok került a szemébe, amitől gyulladás kezdeti tünetei jelentkeznek, hatásos lehet a következő, házilag könnyen és gyorsan elkészíthető szer. Egy teáskanálnyi olívaolajat és egy csésze hideg fekete teát jól össze kell keverni. Egy vattacsomót belemártva a kutya szemét, illetve annak környékét ezzel kell naponta többször lemosni. Fontos, hogy mindig új, tiszta vattacsomót használjunk!
Kiszáradt, repedezett tappancs
Ez a probléma különösen a téli időszakot követően (főleg a városi, sózott utcákon járó kutyák esetén) jelentkezik. A tappancsoknak gyógyszertárban kapható glicerinnel való bedörzsölése nagyon gyorsan segít. Szánhúzó-kutyások sokáig titkos receptként kezelték, hogy a kutyáik tappancsát kifőzött krumplihéj tömény levével borogatták, a tartós és kemény igénybevétel okozta apró sérülések gyors regenerálása érdekében. Lótenyésztők, lovas sportban járatos kutyatartók - korábban és jelenleg is - a kutyáik tappancsának kezelésére, ápolására a lóistállókban lévő pataápoló-kenőcsöket és -szereket használják, nagyon jó eredménnyel.
Megduzzadt, dagadt végbélmirigy
Ha a kutya - annak ellenére, hogy rendszeresen, hat hónaponként féregtelenítve van - feltűnően sokat ül, a fenekét a földhöz dörzsöli, és időnként megpróbálja a saját faroktövét harapni, rágni, ezek annak a jelei, hogy végbélmirigye kezdeti gyulladás szakaszban van. Boglárka, vagy más néven gólyahír gyökerét kell ilyenkor összegyűjteni, megmosni és megszárítani, majd nagyon apróra összedarabolni. Ebből egy teáskanálnyit egy bögrében forró vízzel leforrázva, majd lehűtve olyan folyadékot kapunk, amellyel a kutya végbéltájékát naponta többször lemosva a végbélmirigy duzzadtsága, gyulladása, a kutya számára kellemetlen érzés csökkenthető.
Kiszagolják, ha baj van
Sokatoknak nyilván nem újdonság, hogy az ebek remek szaglásuknak köszönhetően képesek érzékelni például a cukorbetegséget, vagy jelezni tudnak, ha a gazdinak epilepsziás rohama lesz. Ez amiatt van, hogy a beteg sejtek egy számunkra érzékelhetetlen szagot bocsátanak ki magukból, amit viszont a kutyák orra simán megérez.
Olyan okosak, mint egy kétéves ember
Bár látszólag ez nem nagy szám, de ha jobban belegondolunk, állat létükhöz képest ez hatalmas teljesítmény. Képesek a tanulásra, és az okosabb fajták akár 200 szó megértésére képesek. A top 5 legokosabb kutyus egyébként a border collie, az uszkár, a német juhász, a golden retriever és a doberman.
Képesek az irigységre...
Bár a kutya az ember legjobb barátja, ha úgy érzi, hogy nem kapja meg azt, ami neki jár, akkor hatalmas hisztizésre képes. Igaz, ez a féltékenység általában csak a többi kutyára érvényes, és sosem a gazdin vezeti le.
... De a bűnbánatra nem
Összeszidod a kutyusod, mert elkövetett valami rosszat, ő pedig olyan színszorítóan néz rád, hogy azonnal megbocsátasz neki. Csakhogy kutatások bebizonyították, hogy a kutyák automatikusan bűnösnek érzik magukat, ha a gazdi leszidja őket, még akkor is, ha el sem követtek semmit! Vagyis az egész csak arról szól, hogy meg akarnak felelni az embernek.
Minél szófogadóbbak, annál tovább élnek
Szintén kutatások bizonyítják, hogy a jámbor, szófogadó kutyák jóval tovább élnek, mint a csintalan, akár agresszívebb fajták. Összesen 53 kutyafajt vizsgáltak a viselkedés és ez élethossz kapcsán, és kiderült, hogy a gyors és izgalmas élet az ebeknél sajnos a gyors halállal végződik.
Ők a legváltozatosabb megjelenésű emlősök a világon
Egyáltalán nem egy kutya, hogy melyik fajta hogy néz ki, sőt! Egy uszkár koponyája és felépítése annyira eltér például egy bulldogétól, mint egy házi macska csontváza egy rozmárétól. Ennek köszönhetően a kutyát rengeteget segítettek a tudósoknak abban, hogy még jobban megértsék a genetika működését.
Tudtad?
- Idősebb Plinius (Kr.u. 24-79) római író és történész kiskutyákat ajánlott hasmelegítőként gyomorfájdalom esetén.
- A Titanic túlélői között nem csak emberek voltak, három kutya is megmenekült.
- A Bibliában is sokszor esik szó kutyákról, szám szerint 44-szer.
- Az agár akár 70 km/h-s sebességgel is képes futni.
- A kutyák jobban látnak a sötétben, mint az emberek. Ez, és a nem túl jó színlátás talán annak tudható be, hogy régen mindig sötétben jártak vadászni.
- A kutyák szaglósejtjei akár 50-szer is jobbak lehetnek, mint az embereké.
- Az egyetlen kutyafaj, mely nem tud ugatni, a basenji.
- Egy átlagos kutyaugatás 0,2 másodpercig tart, egyszer azonban egy beagle 907-szer ugatott 10 perc alatt.
- A világ legöregebb kutyája 29 évet és 5 hónapot élt. Ő egy ausztrál pásztorkutya volt.
- A kutyák gyakran elássák a csontokat, ennek oka, hogy megvédjék élelmüket a többi állattól.
- A klasszikus zene a kutyákra is nyugtató hatást gyakorolhat.
- A kutyák látása sokkal gyengébb, mint az embereké, mégsem mondhatjuk őket teljesen színvakoknak. Míg a sárga és a kék közötti kontrasztot érzékelik, addig például a vörös és zöld színek között már nem igazán tudnak különbséget tenni.
- A kutyák a rágcsálással a stresszt vezetik le, de 4-6 hónapos korban a fogíny viszketése miatt teszik ezt, valamint vadász ösztöneiket is sokszor élik ki a játékok, bútorok megrágásával.
- Egyes kutyák követ és földet is esznek alkalmanként, ez egy rossz szokás, ami nemcsak a veszett kutyákra jellemző.
- A vérebek, rottweilerek, akiták és csau csauk kevesebb, az angol és cocker spánielek, törpeuszkárok és boston terrierek annál több törődést igényelnek.
- A csokoládé akár mérgező is lehet a kutyák számára, tehát ne ezzel etessük őket!
Te szereted a kutyákat? Otthon, esetleg a nagyszülőknél van saját állatod is?
Szaglás
A kutyák hihetetlen érzékeny szaglással rendelkeznek. Akár 50-szer több szaglósejtjük lehet, mint nekünk embereknek. Ezáltal kiképezhetőek mindenféle gombák, termeszek, magas cukorszint a vérben cukorbetegek esetében és még a penész kiszimatolására is.
Zene a füleknek
Ha nap közben el kell menned a lakásból tegyél fel nyugtató zenét a kutyának. Klasszikus zene vagy könnyű zene megteszi a hatását ahhoz, hogy kutyád higgadt és nyugodt maradjon.
A boldog kutya jobbra csóvál
A kutyák, ha ki akarják fejezni a boldogságukat, általában jobbra csóválják a farkukat - állapították meg olasz kutatók, akik azt vizsgálták, miképpen reagálnak az állatok különböző ingerekre.
Rágcsálás és harapás
A kutyáknak azért fontos, hogy rágcsáljanak valamit, mert így vezetik le a stresszt és a felesleges energiáikat.
Valójában a kölyökkutyák fogváltása természetes része a fejlődésének.
Ha valamit megrág a kutyád, amit nem szabadott volna, mély hangon szólj rá, aztán adj neki egy olyan tárgyat amit azonban megrághat. Dícsérd meg a jó viselkedéséért.
Ne felejts el odafigyelni arra, hogy a kutyus biztonságos játékokat kapjon a háztartásban talált leselejtezett használati tárgyak helyett, mint pl. régi cipő – ez tulajdonképpen arra ösztökéli, hogy a továbbiakban is cipőket rágjon, akár kitaposott, akár új.
Ezenkívül próbáld elkerülni, hogy a játék eldurvuljon (pl. rongy vad rángatása) mert ez agresszív viselkedésre buzdítja az állatot.
Érdekességek a kutyákról
A kutyákat szinte mindenki szereti, rengeteg háztartás tart egy, ha nem több kis kedvencet is otthon. Fontos, hogy ismerjük házi állatunkat, észrevegyük, ha valami gondja van, törődjünk vele, stb. Mai cikkünkben néhány érdekes, hasznos információt olvashattok róluk.
Tudtad?
- Idősebb Plinius (Kr.u. 24-79) római író és történész kiskutyákat ajánlott hasmelegítőként gyomorfájdalom esetén.
- A Titanic túlélői között nem csak emberek voltak, három kutya is megmenekült.
- A Bibliában is sokszor esik szó kutyákról, szám szerint 44-szer.
- Az agár akár 70 km/h-s sebességgel is képes futni.
- A kutyák jobban látnak a sötétben, mint az emberek. Ez, és a nem túl jó színlátás talán annak tudható be, hogy régen mindig sötétben jártak vadászni.
- A kutyák szaglósejtjei akár 50-szer is jobbak lehetnek, mint az embereké.
- Az egyetlen kutyafaj, mely nem tud ugatni, a basenji.
- Egy átlagos kutyaugatás 0,2 másodpercig tart, egyszer azonban egy beagle 907-szer ugatott 10 perc alatt.
- A világ legöregebb kutyája 29 évet és 5 hónapot élt. Ő egy ausztrál pásztorkutya volt.
- A kutyák gyakran elássák a csontokat, ennek oka, hogy megvédjék élelmüket a többi állattól.
- A klasszikus zene a kutyákra is nyugtató hatást gyakorolhat.
- A kutyák látása sokkal gyengébb, mint az embereké, mégsem mondhatjuk őket teljesen színvakoknak. Míg a sárga és a kék közötti kontrasztot érzékelik, addig például a vörös és zöld színek között már nem igazán tudnak különbséget tenni.
- A kutyák a rágcsálással a stresszt vezetik le, de 4-6 hónapos korban a fogíny viszketése miatt teszik ezt, valamint vadász ösztöneiket is sokszor élik ki a játékok, bútorok megrágásával.
- Egyes kutyák követ és földet is esznek alkalmanként, ez egy rossz szokás, ami nemcsak a veszett kutyákra jellemző.
- A vérebek, rottweilerek, akiták és csau csauk kevesebb, az angol és cocker spánielek, törpeuszkárok és boston terrierek annál több törődést igényelnek.
- A csokoládé akár mérgező is lehet a kutyák számára, tehát ne ezzel etessük őket!
1994. április 27-én ünnepelték meg először A VAKVEZETŐ KUTYÁK VILÁGNAPJÁt. Az ötlet a Nagy-Britanniában lévő Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségétől származik.
Miért rázzák a kutyák a lábukat, ha a hasukat vakargatod? A viszketést okozó élősködők, mint például a bolhák, mindig is idegesítették a kutyákat. Védekezésül ezért vakaróreflexet fejlesztettek ki. A kutyák hasa igen érzékeny tud lenni, ezért ha ezeken a területen a legenyhébb viszketést is érzik, megrázzák a hátsó lábukat.
Miért van a kutyáknak bajuszuk? Az életben maradáshoz szükséges. Ez a speciális tapintószőrzet számtalan idegsejttel áll kapcsolatban, ezért az állat jól érzékeli a teret, és befér-e az adott helyre. A bajusz a légáramlatokra is érzékeny, így arra is figyelmeztet, hogy van-e zsákmány vagy ragadozó a közelben.
• Miért "ragadnak össze" párzás után a kutyák?
A kutyák párzásának érdekessége, hogy a párzás során a szuka és a kan hosszú időre "összeragad", azaz nem tudnak szétválni (s a szétválást nem is szabad erőltetni). Korábban sokféle elmélet született a jelenség okának magyarázatára. A félreértések abból adódtak, hogy először az "összeragadást" a párzást követő jelenségnek tekintették, mintegy "utóhatásnak". Pedig valójában ez a jelenség a párzás, az ejakuláció része, mégpedig annak igen fontos (leghosszabb) 3. fázisa. Akkor nézzük röviden a kutyák ejakulációjának 3 fázisát:
1. fázis: Rövid, legfeljebb 1 percig tartó folyamat, melynek során kis mennyiségű, víztiszta folyadék ürül (gyakorlatilag spermium mentes) - előkészíti a "terepet" a spermiumok számára.
Ezt követően létrejön az összeragadás, a kan lefordul a szukáról (párzó mozdulatok már nincsenek).
2. fázis: Viszonylag rövid ideig tart (1-2 perc), ilyenkor ürülnek a spermiumok. Ez a váladék tejfehér színű, sűrű.
3. fázis: Ez a leghosszabb szakasz, és a legnagyobb mennyiségű váladék ilyenkor ürül. Tulajdonképpen a prosztata váladékáról van szó, amely víztiszta, hígan folyó. Ennek ürülése akár 20-30 percig (extrém esetben még hosszabb ideig) is eltarthat. Az összeragadás tehát tulajdonképpen a 2-3. fázishoz tartozik, és azt a célt szolgálja, hogy a kannak legyen módja befejezni az aktust a minél biztosabb termékenyülés érdekében. Eközben már nincsenek párzó mozdulatok, az állatok viselkedése sokkal inkább kellemetlen, szorult helyzetre utal, pedig még ez is a párzás, az ejakuláció része, mely során a kan folyamatosan üríti a prosztataváladékát. Miután az ejakuláció lezajlik, gyorsan bekövetkezik az elernyedés, és a pár szétválik.
Az említett összeragadás fontosságára, a sikeres termékenyülésben játszott szerepére utal az a megfigyelés is, hogy ha a párzás során a kan összeragad a szukával, sokkal nagyobb a vemhesülés valószínűsége, mint ha nem ragadnak össze.
Igaz-e,
• Igaz-e, hogy a kutya "bűzmirigyét" nem szabad kinyomni, mert akkor azt követően mindíg baj lesz vele?
Nem igaz!
Tény, hogy amíg nincs olyan jel, ami arra utalna, hogy a bűzmiriggyel is baj lehet, felesleges "molesztálni". Az is tény, hogy ha nem szakszerűen végzik a bűzmirigy ürítését, lehet vele bajt okozni. De az is tény, hogy manapság igen sok allergiás bőrbetegség, ekzema hátterében valamilyen bűzmirigy probléma van. A legjobb, ha az állatorvosra bízzák, hogy szükség van-e a bűzmirigy vizsgálatára (üritésére) vagy sem.
• Igaz-e, hogy csak a kutyának van bűzmirigye, a macskának nincs?
Nem igaz!
A macskának is van. És ugyanolyan problémákat okozhat, mint kutyánál (egyelőre még ritkábban).
• Igaz-e, hogy ha szomjaztatják a kutyát, vagy ha az követ eszik, akkor veszett lesz?
Nem igaz!
A veszettséget vírus okozza. Azaz fertőzés útján terjed. Leggyakrabban a fertőzött, beteg állat nyálának sebbe jutásával (harapás) fertőződik meg az állat vagy ember.
A szomjaztatott kutya valóban "veszettül" viselkedhet - de gondoljunk csak bele, mi hogy reagálnánk a szomjaztatásra?!
A kőevés nem oka, hanem következménye lehet a veszettségnek. A veszett állatok tudatzavaruk következtében gyakran lenyelnek ehetetlen anyagokat, tárgyakat. Vigyázat! Nem minden kutya veszett, amelyik "követ eszik". Ez lehet rossz szokás is!
• Igaz-e, hogy a kutyákat életük során legfeljebb 7-szer szabad altatni (műtéthez)?
Nem igaz!
A mai (modern) altatószerek igen "jóindulatúak". Igen kis mértékben veszik igénybe a szervezetet.
Vannak olyan kutyák, amelyeket agresszivitásuk miatt minden vizsgálathoz bódítani (altatni) kell. Persze túlzásba sem jó esni, de nem azért, mert ártalmas az altatás, hanem azért, mert minden altatásnak van természetes kockázata.
A "jóindulatú" altatókra jellemző, hogy még idős, szívbeteg állatokat is műtöttünk velük, mivel nem volt más választásunk. Persze ilyenkor a kockázat lényegesen nagyobb!
• Igaz-e, hogy az altatás megrövidíti az állat életét?
Nem igaz!
Azaz csupán annyiban igaz, amennyiben emberre is: "Aki sokat alszik, keveset él.":-)
• Igaz-e, hogy ha a kutyát nyers hússal etetjük, vadabb (vérengzőbb) lesz?
Nem igaz!
Akkor lenne "vérengzőbb", ha megtanulna ölni, azaz a nyers húshoz úgy jutna hozzá, hogy neki kellene megölnie az áldozatát. Így azonban a nyers hús ugyanolyan kész táplálék számára, mint a táp, vagy a főtt hús, amit a gazditól kap.
• Igaz-e, hogy a kutyát (macskát) csak főtt hússal szabad etetni, nyers hússal nem?
Nem igaz!
Ellenkezőleg. Nagyon jót tesz neki, ha nyers húst is kap. Csirkefejet, nyakat, lábat, farhátat, belsőséget nyugodtan ehet nyersen. És marhahúst ( bélszínt is)! :-)
A sertéshúst és a vadat feltétlenül főzzük meg!
• Igaz-e, hogy minden nőstény kutyának, macskának legalább egyszer szülnie kellene élete során?
Nem igaz!
Ha nem szül, attól semmi baja sem lesz. Ha azonban úgy gondoljuk, hogy egyáltalán nem kellenek utódok, legjobb az ivarérést követően ivartalanítani. Ezzel meg lehet előzni az álvemhességet.
• Igaz-e, hogy a nőstény állatok petevezetőjének elkötése kíméletesebb és veszélytelenebb, mint a petefészkek eltávolítása?
Nem igaz!
Az "elkötés" gyakran súlyosabb szövődményekkel jár, mint a petefészek eltávolítása (pl. ciszta). Arról nem beszélve, hogy az elkötött petevezető nem akadályozza az ivarzást, csak a termékenyülést.
• Hetente egy "koplalónap" kell a kutyának.
Nem igaz!
A koplalónap "pártiak" abból indulnak ki, hogy a kutya számára természetes (ennél fogva minden bizonnyal "jó"), hogy "egyszer hopp, máskor kopp".
Igaz, hogy a vadon élő kutyaféle ragadozók igen jól bírják a kényszerű koplalást, azonban ez a kényszer korántsem feltétlenül jó, vagy "egészséges" számukra. Az emberhez hasonlóan kiegyensúlyozott táplálásra van szükségük.
Bőséges táplálékforrás mellett a farkasok naponta akár többször is vadásznak és táplálkoznak.
Másik tévhit (ugyancsak az ember "kitalációja"), hogy a kutyákat naponta egyszer kell csak etetni felnőtt korban.
Mint az előzőekből kiderül, a kutyák a "szakaszos", hiányos etetést is jól tolerálják, élettani szempontból jobb, ha a felnőtt állatok is naponta legalább 2x esznek.
A napi egyszeri etetés esetén az etetés időszakára az állat igen éhessé, mohóvá válik. Az ételt nagy darabokban, megfelelő rágás és benyálzás nélkül "befalja". Ez a gyomor túlterheléséhez, akár gyomorcsavarodáshoz vezethet.
Jobbik esetben az állat a nem kellően megrágott ételt kiöklendezi, és újra felenné (ha a gazdája "fújj, disznó" felkiáltással el nem venné tőle). Pedig ez a felöklendezés és újra rágás a kutyaféle ragadozók esetében teljesen normális. Olyasmi ez, mint a kérődzőknél a kérődzés: nagy mennyiséget felvesz, előemészti, aztán nyugodt körülmények között egy-egy gombócot felöklendezik, és jól megrágja. Nem azonos, de hasonló funkciójú a kutyák habzsolása (rágás nélküli nyelése), majd a felöklendezés (hányás), majd újra elfogyasztás. Sok kutyás ilyenkor rohan az állatorvoshoz, abban a hitben, hogy betegség miatt hány a kutya, pedig erről szó sincs.
Ha naponta 2x eszik a kutya, akkor a két etetés között kevésbé válik éhessé, nyugodtabban, alaposabban rág, ritkább a felöklendezés, a gyomormegterhelés és gyomorcsavar pedig alig fordul elő. Természetesen a kétszeri etetés nem dupla mennyiséget jelent, hanem azt, hogy azt a mennyiséget, amit egy alkalommal kapna az állat, két részletben etetjük meg. A jobb táplálék hasznosulás következtében rendszerint kevesebb táplálékra van szükség.
Csakúgy, mint az embernél: a napi tobbszöri étkezés egészségesebb!
Egyszer-egyszer nem árt a koplalónap (kiürül az emésztő csatorna), de nem rendszeresen (hetente).
A koplalónapot követően óvatosan, kis adagokban, többszöri etetéssel kell kezdeni.
Ha már az etetésnel tartunk: a ragadozók az áldozat lágyrészeit fogyasztják el először. Amikor ezen túl vannak (időközben a vércukorszintjük jelentősen emelkedik), akkor kezdik el (komótosan) fogyasztani a csontos részeket. Ezt a kutyák etetésénél is figyelembe illik (kell) venni. Ezért először a csont nélküli élelmet (táp, zöldségféle, stb.) etessük, majd kis idő múlva (kb. 20-30 perc) adjuk a csontos húsokat (csontokat).
• A döghús evés rossz szokása a kutyának.
Nem igaz!
Ez a kutyánál természetes. Az enyhén bomló húst jobban tudja emészteni.
• A kutyák rossz szokása, hogy elássák a csontot.
Nem igaz!
A felesleges táplálék elásása a kutyáknál ősi ösztön, amolyan "spejzolás". Az más kérdés, hogy nem mindig keresik meg. Ha gyakran ismétlődik, érdemes csökkenteni az élelemadagot.
Vadászkutyáknál kifejezetten káros. Képzeljék el, hogy a kutya nem apportirozza az elejtett vadat, hanem elássa!:-) A vadászok az ilyen kutyát "sírásónak" nevezik.:-)
• Miért ássa el a kutya a csontot?
Nem csak a csontot ássa el, hanem minden olyan élelmet, amit már nem tud befalni ("felesleg"), és más állatok elől igyekszik megvédeni. Rendszerint azért a csontok kerülnek elásásra, mert először a húst fogyasztja el az állat, és azzal jó esetben jól is lakik. Ám ott marad még a csont, amit "meg kell menteni" szűkebb időkre. Van, aki azt hiszi, hogy miután a kutya elásta a csontot (vagy más maradékot), elfelejti, hogy hova ásta el (ezt azzal magyarázzák, hogy a kutyák gyakran ásnak, de "nem találnak semmit". Nos, a kutyák nagyon jól emlékeznek arra, hogy mit hova ástak el.
• A kutyák rossz szokása, hogy megeszik más állatok (vagy ember) ürülékét.
Nem igaz!
Az állati (emberi) ürülék tartalmaz olyan anyagokat, amelyek a kutyák számára hasznosíthatóak. A növényevők ürülékének rosttartalma pótolhatja a rendszerint rosthiányosan táplált kutyák rostigényét.
• Ha vakaródzik a kutya, még nem biztos, hogy bolhás.
Igaz!
A viszketés, vakaródzás leggyakoribb okai:
bolhásság, a bűzmirigy gyulladása, bélférgesség, fülgyulladás, elkoszolódás.
kedvenced. Vajon tini még, vagy már belépett a felnőttkorba?
Ennyi idős a kutyádEmberi korban
ez ennyit jelentene
2 hónapos kutya14 hónapos
6 hónapos kutya5 éves
8 hónapos kutya9 éves
12 hónapos kutya14 éves
2 éves kutya 20 éves
3 éves kutya 24 éves
4 éves kutya 30 éves
5 éves kutya 40 éves
6 éves kutya 42 éves
7 éves kutya 49 éves
8 éves kutya 56 éves
9 éves kutya 63 éves
10 éves kutya 65 éves
11 éves kutya 71 éves
12 éves kutya 75 éves
13 éves kutya 80 éves
14 éves kutya 84 éves
15 éves kutya 87 éves
16 éves kutya 89 éves
Súly és ápoltság szerint eltérések lehetnek, ezért a fenti táblázat általános, tájékoztató jellegű információkat tartalmaz.
Kutyafajták
Az Abruzzói juhászutya (Cane de Pastore Maremmano-Abruzzese, Maremman) egy olasz pásztorkutya. Nemes vonalú, erőteljes és izmos. Az olaszok egyik leghíresebb nyájőrző kutyája.
Történet
Pontos származása nem ismert. Egyes források szerint ősi olasz, illetve római fajta. Azoknak az ősi pásztorkutyáknak lehet a leszármazottja, amelyeket már a római kor előtt is ismertek Maremma és Abruzzo tájain. Mások szerint azonban Közép-Ázsiából származik, alighanem azoktól a nagy fehér keleti nyájőrzőktől, amelyek ezer évvel ezelőtt, lassan terjedtek el egész Európában. Az Abruzzói juhászkutya ősei idővel kisebbé váltak, mint a többi pásztorkutya, de megmaradt független és tartózkodó jellemük.
Külleme
Feltűnően szép, mutatós, hatalmas, izmos eb. Egész megjelenése tiszteletet parancsoló. Feje erőteljes, füle viszonylag kicsi, lelógó, ha figyel, kissé felfelé tartja. Fogai nagyok, harapása ollószerű. Szeme sötétbarna. Mellkasa mély, háta egyenes, feszes, fara enyhén lejtős. Végtagjai izmosak, mancsa kerekded. Farka lelóg. Szőrzete közepesen hosszú, dús, enyhén hullámos, a nyakán gallért alkot. Színe többnyire hófehér, de lehet elefánt- vagy csontszínű illetve halványsárga áryalatú is. Dús szőrzete hosszú, testhez simuló. A szőrszáak durva tapintásúak. A pofa, a fülek és a lábak elülső oldalának szőrszálai rövidek. A orr fekete, a szem pedig barna.
Jelleme
Igen megbízható kutya. Barátságos és hűséges, józan és nem kíméli önmagát. Bátor, értelmes és kiegyensúlyozott. Ritkán ugat. Gyengéd, de nem önállótlan vagy tolakodó, és sok helyzetben meglepően önállóan viselkedik. Kiváló őrkutyává nevelhető, amely igen meggyőző módon védelmezi családját és otthonát a nemkívánatos egyénektől. Az abruzzói juhászkutya általában elég jól kijön más kutyákkal és háziállatokkal is. A gyermekekkel szemben általában türelmes, sok mindent elvisel tőlük. Az idegenekkel szemben tartózkodóan viselkedik, hívatlan vendégeket nem enged be a család otthonába.
Eredeti neve:
Airedale Terrier
Angol neve:
Airedale Terrier
Eredete:
Angliában, Yorkshire környékén, pontosabban az Airedale völgyében tenyésztették ki, mintegy száz
esztendeje, a már kipusztult fekete terrier, továbbá az ír, a welsh és a foxterrier, valamint a vidravadász
kutya (Otterhound) keresztezése révén.
Leírás:
Erőteljes felépítésű, elegáns megjelenésű, harmonikus mozgású állat. Füle előrebicsaklik. Szeme kicsi,
sötétbarna. Nyaka hosszú, izmos, háta egyenes, feszes, ágyéka rövid. Farkát kétharmadára kurtítják,
egyenesen felfelé tartja. Végtagjai párhuzamosak, oszlopszerűek. Szőrzete közepesen hosszú, sűrű,
kemény, a koponyáján és a fülén rövidebb, lesimuló. Trimmelik. Hátán, nyakának és farkának felső felületén
a szőr fekete, teste többi részén világos cserbarna.
Tulajdonságai: Kiegyensúlyozott, jó vérmérsékletű, szófogadó, könnyen kiképezhető. Bátor és fogós.
Alkalmazása: Vidravadászatra tenyésztették ki valaha. Napjainkban sokoldalú munkakutya.
Marmagasság: kan 58–61 cm, szuka 56–59 cm
Testtömeg: 22-23 kg
Alomszám: 5-10 kölyök
Várható élettartam: 12-14 év
FCI száma:7
FCI besorolása:
III.
Terrierek
1.
Nagy és közepes méretű terrierek
Eredeti feladata:
Arra használták, hogy segítsen a farmereknek az elbitangolt marhák összeterelésében; emellett őrkutya is volt. Vadászkutyaként is szolgált, főként vaddisznóra és elvadult kutyákra vadásztak vele.
Eredeti neve:
American bulldog
Angol neve:
American bulldog
Eredete:
Teste: Az amerikai bulldog zömök testű kutya, viszonylag rövid, széles és erős háttal. Lágyéka enyhén ívelt. Alacsonyan tűzött farka a csánkjáig lóg, a tövénél vaskos, majd kihegyesedik; a kutya a háta fölé emelheti, de nem kunkorítja be. Mellkasa mély és mérsékelten széles. A bordái szépen íveltek, a hasa enyhén felhúzott. Könyökei a test mellett helyezkednek el. Egyenes, vastag csontú lábai vannak; a hátsó lábak ízületei szépen kirajzolódnak. Közepes nagyságú mancsain az ujjak erősen íveltek, szorosan egymás mellett állók. Az izmos nyak közepesen hosszú és enyhén ívelt; a fej felé fokozatosan keskenyedik.
Feje: A fej viszonylag nagy és széles, a koponyatető lapos, a szemöldökív jól látható. A stop mély, a pofák erősen fejlettek. Az arcorri rész széles és négyzetes, igen izmos állkapcsokkal. Az ajkak teltek. Közepes nagyságú fülei vagy lelógnak, vagy visszahajtanak (rózsafül). A közepes méretű szemek kerekek vagy mandulavágásúak, egymástól távol ülők. A szemhéjak feszesek. Az amerikai bulldog előreharap.
Marmagassága: Rendszerint a kanok marmagassága 55-70 cm, a szukáké 50-65 cm.
Marmagasság minimum: 50
Marmagasság maximum: 70
Testtömege: A kanok súlya 50 kg is lehet, a szukáké elérheti a 45 kg-ot. Ennél nagyobb súly nem is kívánatos, mert az lerontaná a kutya fürgeségét.
Szőrzete: A szőrzet rövid szálú és puha tapintású. A szőrszálak legfeljebb 2,5 cm hosszúak lehetnek.
Színei: Leggyakoribbak a fehér alapon csíkos, fekete vagy vörös foltokkal tarkított egyedek. A csíkos és a vörös az egészen világostól az egészen sötétig terjedhet. A fajta előfordul tiszta fehér színben is. A sötét színű kutyák kevésbé kívánatosak. A szem lehetőleg fekete vagy sötétbarna legyen, a szemek pereme és az orr pedig fekete.
Alomszáma: 6-8 kölyök
Várható élettartama: 10-12 év
Vérmérséklete
Jelleme: Az amerikai bulldog rendkívül kiegyensúlyozott és magabiztos kutya, amelyet természetes ösztöne késztet a családja és az otthona őrzésére és védelmére. Ezt a feladatát higgadt, megfontolt módon, de igen meggyőzően látja el. Nagyon értelmes és hűséges kutya, amely ragaszkodik a gazdájához és a családjához. Éber, igen bátor, önmagát nem kíméli. A rideg tarttás nem ideális számára, inkább a lakásban kell laknia, a családja tagjai között. A lakásban egyébként meglehetősen nyugodt viselkedésű; csak akkor ugat, ha valami nincs rendben.
Társas viselkedése: Ez a kutya az élete árán is megvédi a családja tagjait, beleértve a gyerekeket is. A lakásba (birtokra) érkező idegeneket éberen figyeli, de amikor a gazdája az értésére adja, hogy minden rendben van, akkor elfogadja őket. Általában eléggé ellenséges minden olyan kutyával szemben, amelyik nem a saját falká-jába tartozik – főként, ha a másik kihívóan viselkedik. A vele együtt lakó, és neki behódoló kutyákkal azonban jól kijön. A család azon állatait, amelyekkel együtt nőtt fel, minden gond nélkül elfogadja.
Általános gondozási tudnivalók
Szőrzetápolási igénye: Ez a kutya csak kevés szőrzetápolást igényel. Elég, ha hetente egyszer átkefélik a szőrzetét egy kemény sörtéjű kefével. A vedlési időszakban a gumis kopókesztyű a legjobb eszköz az elhalt és kilazult szőrszálak eltávolítására.
Tanítása: Az amerikai bulldog nem való tapasztalatlan személyeknek, sem azoknak, akik határozatlanok vagy bizonytalanok. Aki ilyen kutyát kíván tartani, annak testileg és lelkileg is erősnek kell lennie. A nyugodt gazda viszont, akiből árad a természetes tekintély, nagyon jó párost alkothat az amerikai bulldoggal. A kutya nagyon értelmes, és rövid idő alatt igen sokat tud tanulni. A túl szigorú nevelési módszerek nem ajánlhatók; ezzel szemben rendkívül fontos a következetesség, az egyértelműség és a szeretet. Egészen fiatal korától kezdve arra kell nevelni ezt a kutyát, hogy ne rángassa a pórázt, mivel felnőttkorában túlságosan erős lesz ahhoz, hogy e rossz szokáson segíteni lehessen. Nagyon fontos az is, hogy az amerikai bulldogot igen alaposan szocializálják, s ezzel lehetőséget adjanak neki arra, hogy kiegyensúlyozott kutyává fejlődjön, amely minden hatásra megbízható módon reagál.
Mozgásigénye: Ez a fajta nagyon fürge, és órákon át képes megszakítás nélkül gyalogolni, de ha a gazdája néha-néha nem ér rá a sétáltatásra, ahhoz elég könnyen alkalmazkodik. Egy jól körülkerített kertben mozgásigénye egy részét saját maga is ki tudja elégíteni. Általában imádja a labdajátékokat. A lakásban nyugodtan viselkedik.
Alkalmazásai: Az Egyesült Államok egyes részein az amerikai bulldogot még ma is használják az elkóborolt marhák összeterelésére, de e kutyák többségét éber társként tartják.
Amerikai cocker spániel
Eredeti neve:
American Cocker Spaniel
Angol neve:
American Cocker Spaniel
Eredete:
Tulajdonságai
Leírás:
Az angol cocker spánielnél kisebb, érdekes megjelenésű kutya. Feje szögletes, arcorri része széles. Szeme sötétbarna. Füle hosszú, lelóg; selymes, dús szőr borítja. Végtagjai rövidek, vaskosak, párhuzamosak, egyenesek. Farkát csonkolják. Szőrzete közepesen hosszú, a fején rövid, mellkasa két oldalán és a végtagjain szinte a földet söpri. Színe koromfekete vagy sárgásbarna, fekete rajzos, ill. fekete-fehér-cserbarna.
Tulajdonságai: Élénk, fürge, kiegyensúlyozott természetű, játékos.
Alkalmazása: Amerikában mint vadászkutya is népszerű. Európában kedvtelésből tartják.
Marmagasság: kan legfeljebb 38 cm, szuka 35,5 cm
Testtömeg: 10-14kg
Alomszám: 4-6 kölyök
Várható élettartam: 9-12 év
FCI standard
FCI száma:
167
FCI besorolása:
VIII.
Retrieverek – hajtókutyák – vízi vadászok
2.
Hajtókutyák
Angol bulldog
Származási hely:
Anglia
Eredeti feladata:
Eredetileg bikaheccelő kutya volt, ma jó természetű társként tartják.
Eredeti neve:
Bulldog
Angol neve:
Bulldog
Teste: Az angol bulldog széles, erős, zömök felépítésű kutya. Lábai meglehetősen rövidek. A rövid, erőteljes hát a vállnál a legszélesebb, majd a lágyék felé elkeskenyedik. Oldalról nézve a hát a váll mögött lejtős, aztán a lágyéknál megemelkedik, majd a farnál ismét lejt. A hát legmagasabb pontja ugyanolyan magasan van, mint a lágyék teteje. Mellkasa tágas, gömbölyded és igen mély, mélyen belóg a mellső lábak közé. A jól lekerekített bordák messze hátranyúlnak, a has felhúzott. A mérsékelten hosszú, mélyen tűzött farok a tövénél meglehetősen egyenesen kiálló és vaskos, majd utána lefelé ívelő, és hirtelen finom végben elkeskenyedő. Az új standard szerint hátrányos a csavart farok (oldalra áll, és a hegye lefelé néz). Az egyenes és masszív mellső lábak egymástól távol állnak, és valamivel rövidebbek a hátsó lábaknál. A hátsó mancsok tömöttek és kör alakúak, a kissé kifelé forduló mellső mancsok pedig szinte mindig kerekek. A vaskos, mély és erős nyak az átlagosnál rövidebb.
Feje: Masszív, négyszögletes koponyája igen nagy; a kerülete megegyezik a váll magasságával. A pofa lekerekített, és oldalt a szemen is túlnyúlik. A fej oldalról nézve igen magas és rövid. A homlok lapos és ráncos; a stoptól a koponya tetejéig jól látható barázda húzódik végig rajta. A magas és széles arcorri rész rövid és felfelé forduló. Az orr szinte pontosan a szemek közé esik, orrlyukai nagyon tágak. Oldalt a széles felső ajkak rálógnak az alsó állkapocsra, elöl viszont szépen hozzásimulnak, így a fogak nem láthatók. A vékony és kicsi (rózsa-) fülek magasan tűzöttek és egymástól távol állók. A szemek egészen lent ülnek a koponyában, a fülektől a lehető legtávolabb, egy vonalban a stoppal; kerekek és mérsékelten nagyok.
Marmagassága: Átlagosan a kan 35-45 cm, szuka 34-44 cm.
Marmagasság minimum: 34
Marmagasság maximum: 45
Testtömege: Az angol bulldog ideális esetben mintegy 22-25 kg tömegű.
Szőrzete: A fajta szőrzete rövid, sűrű, sima és finom tapintású.
Színei: Az angol bulldog kétféle színezetben ismert: vörös és tigriscsíkos. A vörös a bézstől a sötét őzbarnáig, illetve a halványbarnáig terjedhet. Fehér rajzolata és/vagy fekete maszkja is lehet. Létezik emellett csaknem teljesen fehér változat is, amelynél csak az arcorri részen és a szem peremén látható sötétebb színezet.
A fekete, a máj színű és a fekete-cserbarna nem elfogadható színek. A szemnek a lehető legsötétebbnek kell lennie.
Alomszáma: 4-6 kölyök
Várható élettartama: 9-11 év
Vérmérséklete
Jelleme: Az angol bulldog jó természetű, nagyon kiegyensúlyozott és szelíd kutya. Vidám és barátságos, spontán és lelkes viselkedésű, de a lakásban nyugodt. Érzékenyen reagál a környezetében uralkodó hangulatra. Önmagát nem kíméli. Értelmes fajta, amely átgondolja a dolgokat, ám ettől még igen engedelmes. Az angol bulldog kimondottan gyengéd kutya, amely szeret a család közelében lenni. Ridegen tartásra nem alkalmas.
Nem szabad csontot adni neki, mert olyan mohón eszik, hogy baja lehet tőle, kiszúrhatja a beleit vagy akár meg is fulladhat.
Társas viselkedése: A más kutyákkal és egyéb háziállatokkal való együttélése általában problémamentes, részben azért, mert egyáltalán nincs vadászösztöne. Igen toleráns, és gyakran jól fejlett humorérzéke van. Nem könnyű kihozni a sodrából. Általában mindenkivel könnyen összebarátkozik, bár előfordulnak óvatosabb egyedek is.
Általános gondozási tudnivalók
Szőrzetápolási igénye: Ez a kutya nem igényel túl sok szőrzetápolást. Vedlés idején gumikefével lehet a legegyszerűbben eltávolítani az elhalt és kilazult szőrszálakat. Szükség esetén az arc redőit – főként a szem alattiakat – erre szolgáló oldattal kell megtisztítani. Az angol bulldognak huzatmentes, puha, száraz helyre van szüksége – a ridegen tartás tehát nem megfelelő a számára. Bőre nagyon érzékeny a nedvességre, mindig szárazra kell törölni. Hajlamos a bőrgyulladásra, gombára, atkára.
Tanítása: Az angol bulldog általában könnyen tanítható. Érzékenyen reagál gazdája hangjára és hangulatára, s gyakran már egy barátságos, de határozott hangú kérés is elég ahhoz, hogy engedelmeskedjen. Semmiképpen sem szabad komolyabban bántalmazni, viszont azt sem lehet hagyni, hogy túl sokat engedjen meg magának. A nevelésében állandóan következetesnek és egyértelműnek kell lenni. Ez a kutya nagyon szeretne gazdája kedvében járni, és ha megérti, hogy mit akarnak tőle, akkor nem okoz csalódást.
Mozgásigénye: A fajta nem igényel hosszú sétákat, beéri napi három rövid kiruccanással. A nap fennmaradó részét szívesen tölti a lakásban vagy a kertben, feltéve, hogy a család is a közelben van. E tulajdonságai miatt ideális társ az otthonülő emberek számára. A bulldogkölykök hajlamosak arra, hogy még akkor is tovább futkossanak és játsszanak, amikor már teljesen kimerültek. Ügyelni kell rá, hogy eleget pihenhessenek, és korlátozni kell a mozgásmennyiségüket is. A nagy meleget igen rosszul tűri, ezért a forró napokon árnyas pihenőhelyre van szüksége; ilyenkor nem szabad sétáltatni, sőt autóba ültetni sem.
Alkalmazásai: Az angol bulldog népszerű társ a gyermekes és a gyermektelen családokban egyaránt. Noha értelmes és szívesen tanuló fajta, testalkata miatt alkalmatlan a kutyás sportokra.
Basset hound
Eredeti neve:
Basset Hound
Angol neve:
Basset Hound
Ere
Tulajdonságai
Leírás:
Rövid lábú, hosszú törzsű, ráncos pofájú, nagy fejű, nehéz csontozatú, hatalmas fülű kutya. Koponyája boltozatos. Szeme sötétbarna. Füle különlegesen hosszú, lelóg. Nyaka izmos, mellkasa mély, háta hosszú, egyenes, izmos. Mellső végtagjai rövidek, vastagok, hátulsó lábai párhuzamosak. Farka enyhén felfelé hajlik. Szőrzete rövid, kemény, sűrű. Színe fehér alapon fekete és barna foltos (trikolór), ill. fehér alapon barna foltos (bikolór).
Tulajdonságai: Élénk, fürge, értelmes, eléggé akaratos, makacs. Pajkos, kedves jószág, de nagyon érzékeny, hajlamos a félénkségre.
Alkalmazása: Vérbeli falkakutya; elsősorban kopós vadászatra – őzre, vaddisznóra, rókára, nyúlra – való.
Marmagasság: 33-38 cm
Testtömeg: 18-23 kg
Alomszám: 8-10 kölyök
Várható élettartam: 10-12 év
FCI standard
FCI száma:
163
FCI besorolása:
VI.
Kopók és rokon fajták
1.
Kopók
1.1.
Kis méretű kopók
Származási hely:
Anglia
Eredeti feladata:
Vadászatokhoz használt falkakutya; főként nyúlra vadásznak vele.
Eredeti neve:
Beagle
Angol neve:
Beagle
Eredete:
Ősrégi fajta; már 3. századi krónikák is megemlítik a bretonok beagle-jét mint kiváló hajtókutyát. Közvetlen elődei a 18-19. században alakultak ki.
Teste: A beagle zömök termetű, erőteljes felépítésű kutya. A hátvonala egyenes; farka magasan tűzött, s az állat felemelve, kissé begörbítve tartja, de soha nem emeli a háta fölé. A farok vaskos, és nem lehet túl hosszú. Mellkasa a könyöke alá ér, íves bordái erősen hátrahúzottak. Lágyéka erős és rövid, a hasa nem túlzottan felhúzott. Vállai ferde állásúak. Az erős könyökök sem befelé, sem kifelé nem fordulnak, s a váll magasságának nagyjából a felénél vannak. Mellső lábai egyenesek, csontjai teljes hosszúságukban hengeresek. Csánkja erősen ívelt. A beagle mancsai erősek és zártak, szépen ívelt lábujjakkal és rövid karmokkal; a „nyúlláb” nem megengedett. Nyaka enyhén ívelt, lebernyeg alig látható rajta.
Feje: A fej viszonylag hosszú és erőteljes, anélkül, hogy elnagyoltnak látszana. Ráncok nincsenek rajta. A stop erőteljes. Az enyhén boltozatos koponya viszonylag széles, a tarkónyúlvány meglehetősen kicsi. Az arcorri rész nem csőrszerű; az orrtükör széles, az orrlyukak tágak. Lekerekített végű, alacsonyan tűzött fülei csaknem az orráig érnek, s elegánsan lógnak a pofa mellett. Szemei eléggé nagyok, de nem kidülledők; mélyen, egymástól távol ülők. A beagle harapása ollószerű.
Marmagassága: A minimális marmagasság 32 cm, a maximális marmagasság pedig 41 cm.
Marmagasság minimum: 32
Marmagasság maximum: 41
Testtömege: A beagle súlya 10-18 kg.
Szőrzete: Az időjárásnak ellenálló szőrzet rövid és sűrű.
Színei: Ennél a fajtánál a májszín kivételével bármely kopószín megengedett. A szegycsont csúcsának mindig fehérnek kell lennie. Leggyakoribbak a trikolór színezetű, azaz háromszínű egyedek. A szemek sötét- vagy mogyoróbarnák.
Alomszáma: 5-8 kölyök
Várható élettartama: 12-14 év
Vérmérséklete
Jelleme: Eleven, mozgékony, igen barátságos és vidám kutya. Értelmes, de makacs is; elszánt és bátor, a veszélyt ugatással jelzi. Kiváló a szaglása. Nagyon szereti gazdája és családja társaságát, s családi kutyaként is jól érzi magát, ugyanakkor azt is élvezi, ha falkában élhet.
Társas viselkedése: A beagle kapcsolata a többi kutyával általában zavartalan, s többnyire a gyerekekkel is jól kijön. Jól fejlett vadászösztöne miatt célszerű már fiatal korában hozzászoktatni a macskák és egyéb háziállatok társaságához, ily módon elkerülhetők a későbbi problémák. Ez a kutya rendszerint mindenkivel nagyon barátságos. Ha veszélyt érez, hangosan ugat, de ennél többet nem tesz.
Általános gondozási tudnivalók
Szőrzetápolási igénye: A beagle szőrzete viszonylag kevés ápolást igényel. Elég hetente néhányszor átkefélni egy sörte- vagy fémsörtés kefével. Az összes többi lelógó fülű fajtához hasonlóan e kutya hallójáratát is rendszeresen kell ellenőrizni, nem gyűlt-e össze benne a piszok vagy a fülzsír. A füleket lehetőleg e célra gyártott fültisztító készítménnyel kell kitisztítani. A karmait gyakran kell rövidre vágni egy jó minőségű karomvágó segítségével.
Tanítása: A beagle nagyon tanulékony, nagyon jó a kombinációs és a helyzetmegoldó képessége, de ez elsősorban saját magára vonatkozik. Előbb nézi a sajt érdekeit, mint a gazdáét, ezt vegyük figyelembe a kiképzésénél.
A beagle leggyakrabban jutalomfalattal motiválható (a legtöbb beagle erősen haspárti), de a motiváció eszköze lehet más játék, labda is, az a fontos, hogy a kutyának érdekes legyen annyira, hogy bizonyos dolgokat megtegyen a megszerzésért.
Mozgásigénye: Ennek a kutyának eléggé sok mozgásra van szüksége. Lehetőleg rendszeresen el kell vinni hosszabb sétákra, de a pórázról csak akkor szabad elengedni, ha megfelelő nevelésben részesült, ugyanis mindig fennáll a veszély, hogy egy vad szagát megérezve üldözőbe veszi az állatot. A kertet ugyanezért kell megfelelő kerítéssel körülvenni.
Alkalmazásai: A fajtát még ma is több országban használják vadászkutyaként. Családi kutyának is tökéletesen megfelel a sportosabb életmódú családokban, amelyek tagjai értékelni tudják e kutya független, mégis kedves természetét.
Bichon frisé
Származási hely:
Belgium/Franciaország
Eredeti feladata:
Öleb.
Eredeti neve:
Bichon à poil frisé
Angol neve:
Bichon Frise
Eredete:
Teste: A bichon frisének jól fejlett mellkasa van, szépen kirajzolódó szüggyel és felhúzott horpasszal. Lágyéka széles, izmos és enyhén ívelt; a csípője széles, a fara kissé lekerekített. Farkát a háta fölé hajlítja, de soha nem kunkorítja fel. Könyöke a test közelében van. Lábai finom csontozatúak, egyenesek, egymástól eléggé távol állóak; az ízületeik szépen kirajzolódnak. Mancsai szorosak. A nyak viszonylag hosszú, s büszkén tartja a fejet.
Feje: A lapos koponya hosszabb, mint az arcorri rész; a stop enyhe, a szemöldökív alig látható. Ajkai vékonyak és eléggé feszesek. Állkapcsa lapos és nem túlságosan izmos. Lelógó füleinek vége előrehúzva az arcorri rész közepéig ér. Nagy és kerek (nem pedig mandulavágású) szemei vannak; a fehérjük egyáltalán nem látszhat.
Marmagassága: A maximális megengedett marmagasság 30 cm, de a kiállításokon az ennél kisebb egyedeket preferálják.
Marmagasság minimum: 20
Marmagasság maximum: 30
Testtömege: A bichon frisé mintegy 4 kg súlyú; ám a nehezebb, akár 7 kg-os egyedek sem ritkák.
Szőrzete: A finom, selymes szőrzet kis spirális csigákba csavarodva lóg; legalább 7-10 cm hosszúnak kell lennie. Ennek a fajtának nincs alj szőrzete.
Színei: Mindig fehér, néha enyhe krémszínű beütéssel. Az orrnak, az ajkaknak és a szemhéjaknak feketének kell lenniük, de a bőr többi részén is kívánatos az erős pigmentáltság. Minden bichonra jellemző az „udvar”, azaz a szem körüli széles, pigmentált terület. A szemek mindig sötét színűek.
Alomszáma: 3-4 kölyök
Várható élettartama: 10-12 év
Vérmérséklete
Jelleme: A bichon Erisé érzékeny, kedves, társaságkedvelő, játékos és értelmes kutya. Alkalmazkodó és kiegyensúlyozott természetű, vidám beállítottságú eb. Az agresszivitás teljesen idegen tőle. Meglehetősen eleven, de nem szilaj. Általában igen erősen kötődik a gazdájához és a családjához, s néha nagyon rosszul tűri, ha egyedül hagyják. Erre persze nem is nagyon van szükség, hiszen annyira kicsi és jól alkalmazkodó, hogy gyakorlatilag bárhová el lehet vinni. Rendszerint keveset ugat.
Társas viselkedése: Társaságkedvelő kutya lévén olyan családban érzi magát a legjobban, amelyik mindenhová magával viszi. A többi kutyával, a más háziállatokkal és a gyerekekkel egyaránt remekül megfér. A látogatók érkezését ugatással jelzi, de aztán nagyon lelkesen üdvözli őket.
Általános gondozási tudnivalók
Szőrzetápolási igénye: A bichon frisé szőrzetével sokat kell foglalkozni. Mindennap alaposan, egészen a bőrig át kell fésülni, s ha túl hosszúra nő, le is kell nyírni. Sok más ilyesmi szőrzetű kutyához hasonlóan, ezt a fajtát is sajátos stílusban nyírják – ezt a munkát célszerű egy kutyakozmetika szakembereire bízni. Havi két-három nyírás általában elegendő, de a kiállításokon versenyeztetett kutya szőrével ennél is sokkal többet kell törődni. A kiállítási bichon frisék nyírási stílusa országonként változó: az USA-ban például a verseny előtt megfürdetik a kutyát, majd a szőrét hajszárítóval formázzák meg, és teljesen kifehérítik. Franciaországban és Belgiumban viszont az számít jónak, ha az eb külseje természetesnek tűnik. Ezekben az országokban a szőrzet nem nyírható, s levágni is csak a mancsokon és az arcon szabad. A szőrzet fehérségének megőrzése érdekében tanácsos jó minőségű kutyasampont használni a fürdetéshez. Rendszeresen ellenőrizni kell, hogy a szem körüli szőrszálak nem okoznak-e irritációt, és jó minőségű, speciális készítményt kell használni az elcsúfító könnyfoltok megelőzésére. A talppárnák közti szőrt le kell vágni, a karmokat röviden, a füleket tisztán kell tartani. A bichon frisé nem hullatja a szőrét, amit sok tulajdonos nagy előnynek tekint. Az elhalt és kilazult szőrszálak a keféhez tapadnak. Azok, akik nem szeretik a gondozatlan külsejű kutyákat, vagy akik már előre tudják, hogy nincs idejük, illetve kedvük az ilyen szőrzet ápolására, inkább más fajtát válasszanak; ezzel a kutyával ugyanis nagyon sok dolguk lenne.
Tanítása: Ezt a kutyát nagyon könnyű engedelmességre nevelni, mivel értelmes és szeret a gazdája kedvében járni. A legjobb eredmények vidám hangvétellel, következetességgel és a jó viselkedés jutalmazásával érhetők el.
Mozgásigénye: Mozgásigénye terén a bichon frisé jól alkalmazkodik a körülményekhez. Szeret játszani és hancúrozni, de ha ki kell hagynia egy-két napot, akkor jól elszórakozik egy labdával vagy más játékkal, s nem fog bosszantóan viselkedni. A lakásban többnyire békésen elvan.
Alkalmazásai: Mindig is népszerű társ volt, de régebben a cirkuszokban és a vásárokban is sokat szerepeltették. A kutyás sportok közül az ügyességi (természetesen a méretéhez igazított felszereléssel) és az engedelmességi próbák jöhetnek szóba – elég okos, engedelmes és ügyes ahhoz, hogy jól szerepeljen.
Amerikai fajta. Egyes kinológiai források szerint több száz évvel megelőzte az angol bulldog kialakulását. Ez azonban nem bizonyítható egyértelműen.
Nem kötelezett munkavizsgára, de opcionálisan megszerezheti.
A seb
Sebnek nevezzük a bôr és a nyálkahártya folytonossági hiányait, amelyekhez
gyakran a mélyebben fekvô szövetek sérülése is társul. A traumás sebek közül a
sebzés módja szerint megkülönböztetünk metszett, szakított, zúzott, szúrt, harapott
és lôtt sebet. Ezek állapota lehet gyógyuló vagy szövôdményes (fertôzött).
A metszett sebek erôsen véreznek, ami befertôzôdésüket is valamelyest gátolja.
A sebfájdalom kevésbé intenzív. Megfelelôen ellátva viszonylag kedvezôek
a kezelés és a gyógyulás kilátása.Kutyáknál legtöbbször az aljnövényzet által elrejtett üvegszilánkok
okoznak ilyen jellegû lábsérüléseket séta vagy futkározás közben. Ha az elváltozás
a talppárnán található és mélyebb fél centiméternél, akkor a seb varratokkal
történô egyesítése mindig indokolt. Ennek elmaradása esetén a sérülés
másodlagosan, jóval lassabban, nagyobb heg képzôdésével gyógyul a kutyáknál, és a
terület akár a kutya élete végéig érzékeny maradhat.
A szakított sebeket legtöbbször a testfelületbe akadó hegyes tárgy hozza létre.
Gyakori oka kutyákon a gázolás vagy a harapás. Ilyenkor a keletkezett
lebeny és az alatta levô szövetek életképes volta a döntô kérdés.
A kutyáknál azúzott sebeknél a vérzés csekély, a sebfájdalom jelentôs, a seb alapját alkotó
szövetek károsodnak. A csökkenô ellenálló képesség miatt a szövôdmények
esélye nô.
A szúrt sebeket a résszerû bemeneti nyílás és a szúrási csatorna alkotja. A levegôvel
nem érintkezô környezetben fokozódik az anaerob baktériumok által
okozott fertôzés (tetanusz) lehetôsége.
A harapott seb a fogak által okozott nyílt sérülés. A változatos klinikai képet
mutató elváltozások közös jellemzôje, hogy fertôzöttek, mivel a kutya és
macska nyála sok baktériumot tartalmaz. Ezért a közhiedelemmel ellentétben,
nem segíti elô a sebek nyalogatása azok gyógyulását. A látható fognyomon
kívül mindig érdemes az ellenoldali harapás helyét keresni, amely a szôr által
rejtve nem mindig szembetûnô.
A lôtt sebek vizsgálatakor a lövedék okozta közvetlen károsodásokon túl, az
általános tünetekre (sokkveszély) is figyelemmel kell lenni.
Sebfertôzésrôl akkor beszélünk, amikor a sérült területen kórokozók telepednek
meg, és ott elszaporodva helyi vagy általános tüneteket hoznak létre. A
seb környéke ilyenkor duzzadt, kipirult, meleg, fájdalmas tapintatú. A sebbôl
gennyes, szövettörmelékkel kevert, kellemetlen szagú váladék ürülhet. A baktériumok
anyagcseretermékei és az elhalt szövetekbôl származó anyagok a
szervezetbe juthatnak.
A sebek ellátása során szükséges általános tennivalók:
Ha a kutya számára a szükséges állatorvosi ellátás rövid idôn belül nem biztosítható,
akkor a gazdi feladata lehet az elsôsegélynyújtás.
Biztosítani kell a seb szennyezôdésektôl való védelmét. A vérzéscsillapítás
céljára nyomókötést lehet alkalmazni. Súlyosabb sérülésekkor a kutya nyugalomba
helyezése és kíméletes szállítása igen fontos.
A seb környékérôl a szôrt le kell nyírni vagy le kell borotválni. Ezáltal láthatóvá
válik a sebek száma, nagysága, súlyossága. Eldönthetô, hogy szükség
van-e a továbbiakban állatorvosi kezelésre.
A sérült felületrôl és környékérôl az idegen anyagokat, elhalt szöveteket csipesszel
lehet eltávolítani.
A kutyaseb fertôtlenítésére (ha testüregekbe nem terjed) 3%-os Hyperol, majd
Betadine oldatot használhatunk. Kerülendô a sebhintôpor alkalmazása.
A további ellátás szükségességérôl a vizsgáló állatorvos dönthet.
A seb védelmére a környezeti ártalmak és a nyalogatás, kaparás megelôzése
miatt lehet szükség. Talán a leggyakrabban a lábvégeket kell bekötözni. A
mûveletet elvégezheti állatorvos vagy az alábbi módszerrel a tulajdonos is.
A hámhiányos területet steril gézlappal fedjük le. (A vatta beleragadhat a
sebbe, ezért itt közvetlenül ne alkalmazzuk.) A gézlapra egy réteg vattát helyezünk,
hogy a kötés ne akadályozza a lábvég keringését. Most következhet
a mullpólya feltekerése. Ezt már alaposan meg lehet szorítani. A végsô rögzítésre
leukoplasztot alkalmazunk.
Vérmérgezés, szepszis
Amikor a kutyaszervezet ellenálló képessége annyira legyengül, hogy a kórokozókat
nem tudja helyhez kötni vagy elpusztítani, és az elváltozott területrôl baktériumok
jutnak a véráramba, ahol tartósan, nagy mennyiségben jelen vannak,
akkor vérmérgezésrôl, szepszisrôl beszélünk. Az életet veszélyeztetô állapot
kialakulásakor magas láz, elesettség, étvágytalanság és romló élettani
jellemzôk figyelhetôk meg.
A sokk
A sokk kialakulása trauma, vér-, só- és vízveszteség vagy fertôzés következménye
is lehet. Lényege a vérkeringés heveny összeomlása. A keringô vér
mennyisége az érpálya befogadóképességéhez viszonyítva csökken, az érpálya
telítôdése hiányos, a szívmûködés elégtelenné válik, a létfontosságú
szervek vérellátása romlik. Beavatkozás nélkül, e folyamat elôrehaladva, a
kutyaszervezet energiatartalékainak kimerülése miatt, az élet megszûnéséhez vezet.
A balesetet szenvedett, autó által elütött vagy valahonnan lezuhant, kiesett
kutyát még a szemmel látható külsérelmi nyomok hiánya esetén is érdemes
minél elôbb állatorvoshoz vinni. A vizsgálat során megállapítható, hogy
szükség van-e sokktalanító kezelésre. A megrázkódtató esemény önmagában,
fizikai károsodás nélkül is oka lehet a sokkos állapot kialakulásának,
amely esetenként csak 1-2 óra múlva válik teljessé. Meg kell állapítani, hogy
történt-e csonttörés, zúzódás, felmerül-e valamilyen kívülrôl nem észlelhetô
vérzés, illetve a belsô szervek sérülésének gyanúja.
A tulajdonos tájékoztatást kap arról is, hogy milyen jelenségekre, tünetekre
kell ilyenkor különös figyelmet fordítania. Nem tapasztal-e hirtelen negatív
változást a kutya általános állapotában, étvágyában, mozgásában.
Nem észleli-e a látható nyálkahártyák sápadttá, porcelánfehérré válását. A
kötôhártya, szájnyálkahártya színének ellenôrzése az eseményt követô órákban
többször is javasolt.
Amennyiben a kutya széklet és a vizelet ürítése az egészséges állapotnak megfelelôen
történik, az megnyugtató jel lehet. Ha ez elmarad vagy eltér a szokásostól (pl.
véres vizelet megjelenése), az mindenképpen további vizsgálatokat indokol.
Kutyáink nem tudják elmondani nekünk, ha nem érzik jól magukat, és azt
sem, ha valamijük fáj. A gazdinak kell kitalálni, hogy betegségre utal-e, ha
kutyájának aktivitása megváltozik, étvágytalanságot vagy egyéb kóros jelenségeket
tapasztal. Minél korábban ismeri fel ezeket, a sikeres gyógykezelésnek
annál nagyobb az esélye.
Egy lány kutya esetében az ivarzást követôen fellépô álvemhesség miatt is
elôfordulhat, hogy a szokásosnál kevesebbet eszik vagy kissé kedvetlenül viselkedik.
Azonban elképzelhetô, hogy a sokszor ugyanebben az idôszakban
kialakuló méhgyulladás okozza ezeket a tüneteket. Egy kankutya magatartását befolyásolhatja
a szomszédban tartott tüzelô szukakutya jelenléte, ilyenkor étvágytalanabbá
is válhat, azonban ennek hátterében betegségre is gyanakodhatunk.
Mikor kell valamilyen kóros folyamatra gondolni, és mikor van élettani jelenséggel
dolgunk? Mikor lázas a kutyánk? Mennyi is a kutya normál
testhômérséklete?
Melyek azok a tünetek, amelyek esetén állatorvoshoz kell fordulni? Milyen
kérdéseket fog a szakember a rendelôben feltenni? Mit érdemes a gazdinak
megfigyelni, és a vizsgálatkor feltétlenül megemlíteni?
Milyen kutyabetegségek elôfordulására számíthatunk legtöbbször a gyakorlatban,
és melyek azok, amelyekkel szerencsére csak ritkán találkozunk? Mik
a legfontosabb hajlamosító tényezôk? Hogyan kerülhetnek át a kórokozók
egyik kutyáról a másikra? Kell-e féltenünk magunkat és családunkat, gyermekeinket
a környezetünkben tartott kutyák körében elôforduló fertôzésektôl?
Milyen módon lehet védôoltásokkal megelôzni kutyáink megbetegedését?
Hogyan kell gyógyszert beadni egy kutyának? Hogyan küzdhetünk a
külsô és a belsô élôsködôk ellen? Milyen tartási körülményeket biztosítsunk kutyáink számára?
Házi koszttal vagy táppal etessünk kuyáinkat? Mi a teendô hasmenés esetén? Milyen
mérgezések fordulnak elô? Mikor mondható egy kutyát soványnak vagy túlsúlyosnak?
Milyen jogszabályok vonatkoznak a kutyatartókra a kötelezô oltás és féreghajtás
tekintetében vagy külföldre utazáskor?
Miért veszélyes a toklász a kuyánál? Mi a kellemetlen szagú lehelete oka?
Mi az a demodikózis? Mi az a babeziózis? Mi a csípôízületi diszplázia?
A kutyáknál is elôfordulnak daganatok?
Mi az olyan betegségek lényege, mint a veszettség, a szopornyica vagy a parvo,
és kell-e tartanunk tôlük?
Ezek a kérdések nap mint nap felmerülnek, amikor a gazdi állatorvoshoz viszi
kutyáját.
A kutya anatómiája és élettana
A találkozások, beszélgetések alapján az a tapasztalatom, hogy az
átlag kutyatulajdonos biológiai ismeretei az általános és középiskola óta eltelt
idôvel egyenes arányban megfakulnak. Az egyébként érdeklôdô kutyagazdik helyzetét
nehezíti, hogy tanulmányaik folyamán döntôen az emberi test felépítését
és mûködését oktatták nekik, amelytôl az állati szervezeté, így a kutyáé is, jelentôsen
eltér. Mivel az alábbiakban kutyáik egészséges, illetve beteg voltáról
lesz szó, bizonyos alapfogalmakat tisztázni kell.
Az kutyák szervezetének leírásával, a szervek elhelyezkedésével, alakjával,
nagyságával, színével, szerkezetével egy morfológiai tudomány, az anatómia
foglalkozik. Társtudománya az élettan, amely az életjelenségeket, a test
mûködését elemzi. A szervezet nagyobb egységekbôl, szervrendszerekbôl (pl.
légzôrendszer) épül fel, amelyeket hasonló szerkezetû, fejlôdésû és azonos feladatot
végzô szervek (pl. tüdô) alkotnak.
A testtájékok
A kutyák legfontosabb testtájékok elnevezése, elhelyezkedése magától értetôdô, néhány
pontosításra azonban szükség lehet.
Az orr hegye a kutya esetében összefolyik a felsô ajakkal. A módosult bôrrel fedett
tájékot orrtükörnek nevezzük. Minden kutyánál más és más a rajta található redôk mintázata, ezért az emberi ujjlenyomathoz hasonlóan a kutya azonosítására
is alkalmas. Stopnak a homlok és az orrhát közötti átmenetet nevezzük,
amely lehet egyenes vagy szögben tört.
A martájék a hát legkiemelkedôbb pontja a kutyánál. Ennek magasságát használják a testméret
megadására. A szügy, a szügybarázdákkal a mellkas bejáratánál található.
A szegycsont tájéka a mellkas alsó felületén van. Lágyékon a has alsó hátulsó
része és a combok közötti területet értjük. Az ágyéktájék a hasonló nevû
csigolyáknak megfelelôen helyezkedik. A horpasz egy csúcsára állított háromszöghöz
hasonlítható, amelynek elülsô határát az utolsó bordaív, a hátulsót a
külsô csípôszöglet alkotja. A végbél és a herezacskó, illetve a hüvelynyílás közötti
terület a gát tájéka. A péniszt fedô bôrt nevezzük tasaknak.
A kutya végtagok alakulása is eltér az emberétôl. A váll és a könyök, valamint a csípôízület
és a térd elhelyezkedését a gazdiknak is érdemes ismerni. A kéz- és
lábközép relatíve hosszabb, a sarok és a humán (emberi) csuklónak megfelelô
ízület (lábtô) a talajtól elemelkedik. A kutya elülsô végtagán öt ujj található, amelyek
közül az elsô, legbelül az ún. fûköröm. A kutya hátulsó végtagon ezzel szemben
legtöbbször csak négy ujj van. Az elsô, legbelsô ujj a kutyák egy részénél
azonban megjelenhet. Ezt nevezzük farkaskörömnek. (Megléte egyes kutyáknál
a standard szempontjából kötelezô is.)
A kutyáknál afogak a test legkeményebb, legellenállóbb
szövetei.
A kutya felsô fogsorát hat lapát alakú metszôfog,
két hátrafelé hajló, hegyben végzôdô
szemfog és hat-hat zápfog (ôrlôfog)
alkotja. Az állkapocsban hasonló a fogak
elhelyezkedése, azzal az eltéréssel, hogy itt
kétszer hét zápfog található. Az ôrlôfogak
közül a szemfogak utáni elsô a farkasfog.
A felsô sorban a negyedik, az alsóban pedig
az ötödik zápfog a legnagyobb, amelyet tépôfognak
is neveznek. Ez összesen 42 végleges
fog.
A tejfogak az élet elsô heteiben még kiskutya korban nônek ki. Váltódni
három hónapos kortól kezdenek. Elôször
az elülsô metszôk, legvégül pedig, féléves korban
a szemfogak cserélôdnek ki.
Amennyiben kutyánkat kiállításon szeretnénk megméretni vagy tenyésztésre
is szánjuk, meg kell vizsgálni, hogy a fogsorok illeszkedése megfelelô-e,
elôfordul-e foghiány vagy szám feletti fog.
A tenyésztés szempontjából a kutyáknál általában az ollós harapást (a felsô fogsor egymásfél
mm-rel elôrébb ér, mint az alsó) vagy az egymáshoz teljesen illeszkedô
fogsorokat tekintik ideálisnak. Kivételek természetesen vannak. A mopsz fejû
kutyafajták (pekingikutya, boxer kutya) esetén a csukafogazat, vagyis a hosszabb alsó állkapocs
megengedett. Ellentétét, az elôre harapást, amikor a felsô fogsor ér túl
az alsón, pontyfogazatnak nevezzük.
A kutya fogak a test legkeményebb, legellenállóbb
szövetei.
A kutya felsô fogsorát hat lapát alakú metszôfog,
két hátrafelé hajló, hegyben végzôdô
szemfog és hat-hat zápfog (ôrlôfog)
alkotja. Az állkapocsban hasonló a fogak
elhelyezkedése, azzal az eltéréssel, hogy itt
kétszer hét zápfog található. Az ôrlôfogak
közül a szemfogak utáni elsô a farkasfog A felsô sorban a negyedik, az alsóban pedig
az ötödik zápfog a legnagyobb, amelyet tépôfognak
is neveznek. Ez összesen 42 végleges
fog.
A tejfogak az élet elsô heteiben nônek ki. Váltódni
három hónapos kortól kezdenek. Elôször
az elülsô metszôk, legvégül pedig, féléves korban
a szemfogak cserélôdnek ki.
Leggyakrabban az elsô elôzápfog hiányozhat. Kiállítási kutyánál a jelenség
hibának számít. Ha röntgenvizsgálattal a fogkezdemény megléte igazolható,
a kutya tenyésztésbe vehetô.
Kistestû fajtákban (yorkshire terrier kutya,
bolognese kutya) a tejfogak féléves
kor után sem mindig hullnak ki.
Ha hét hónapos kor után is bennmaradnak,
ki kell húzni ezeket. E rendellenesség miatt a maradó fogak
ferdén nôhetnek, a fogak közé
táplálékdarabok, textilszálak szorulhatnak
be, a fogkövesség gyorsabban
kialakulhat. A beavatkozást
altatásban érdemes elvégezni,
mert a bennmaradt fogak legtöbbször a látható résznek megfelelô hosszúságú
gyökérrel rendelkeznek, ezért nehezen távolíthatók el.
A nyelv sokrétû mozgásra képes izmos szerv. Szerepe van a táplálék és a folyadék
felvételében, a rágásban, a nyelésben, az ízlelésben és a hangképzésben.
A kutya lihegéskor, nagy melegben jelentôs hôleadásra képes. Ez azért fontos, mert
kutyáink bôrében verejtékmirigyek csak szórványosan fordulnak elô.
A szem legfontosabb járulékos szervei a szemhéjak (felsô, alsó szemhéj és pislogó
hártya vagy harmadik szemhéj), a kötôhártya és a könnykészülék.
A kutyák tehát egy harmadik szemhéjjal is rendelkeznek. Ez a belsô szemzugnál
található, kötôhártyával borított
lebeny, amely idônként elôreesve a
szem felszínének egy részét eltakarhatja.
A kutya látóképessége az emberétôl
eltér. Ragadozó életmódjának megfelelôen
kiválóan érzékeli a mozgó
tárgyakat, és nagyon jó a távolságbecslése
is. A kutya térlátása nem olyan kifinomult,
mint a miénk, bár szemének
elhelyezkedése folytán a látószöge
nagyobb. A kutya színlátó képessége
még vitatott.
a kutya anatómiája és élettana.
A kutya külsô füle a hangrezgés összegyûjtésére szolgál, a fülkagylóból és külsô hallójáratból
áll. A kutya fülkagylója mozgékony, álló vagy lelógó típusú, vázát rugalmas
porc alkotja. A külsô hallójárat hosszú. Kezdeti szakasza függôleges, majd
befelé, vízszintesen a dobhártyához tér. A hallás és egyensúlyozás receptorai,
érzôsejtjei a belsô fülben vannak. A kutya hallása jobb az emberénél, képes érzékelni
olyan erôsségû és frekvenciájú hangokat is, amelyek az emberi fül hallási
tartományán kívül esnek. Ez az alapja pl. az ultrahangsíp alkalmazásának.
Az ízlelôszervek a kutyában is a nyelven találhatók. Az ízlelôbimbók a négy
alapízt, az édes, a savanyú, a keserû és a sós ízt érzékelik. Minden egyéb ezek
kombinációjából tevôdik össze.
A szaglásnak a kutya számára elsôdleges szerepe van a táplálékkeresésben, a
tájékozódásban, a fajtársak közötti viszonyban és más élôlények felismerésében.
A szaglás érzôsejtjei a felsô orrjáratban helyezkednek el. Kutya esetében
a szaglóhám területe az emberének sokszorosa. Az itt található hámsejtek száma
a humán 20 millióval szemben kutyában 200 millió. Az ingerületet a szaglóideg
rostjai vezetik a szintén nagyon fejlett szaglóagykéregbe.
Mielôtt bármilyen beavatkozásra, kezelésre kerülne sor, a tulajdonosnak és a
vizsgálónak ismernie kell a kutya vérmérsékletét, idegenekkel szemben tanúsított
viselkedését. Ezekrôl a jellemzôkrôl az állatorvost is illik informálni a
sérülések elkerülése érdekében. Az kuyák iránt túlzott bizalommal viselkedô állatorvosok
nevében kérem a kedves gazdikat, hogy tegyék ezt meg.
A kutyáknál a felborzolt szôr, a morgás, a vicsorítás, a támadókészség az agresszivitás jelei,
amelyeket a félelemérzet még fokozhat. A kutya nevén szólítása, a halk
megnyugtató beszéd, a határozott, de barátságos magatartás, a kéz megszagoltatása,
a simogatás csökkenti a stresszt.
A megrázkódtatás akkor legkisebb a kutya számára, ha a vizsgálat, illetve a
beavatkozás gyorsan és zökkenômentesen zajlik le. Ha a rendelôben éppen
nincs jelen szaksegéd vagy a kutya ellátása háznál történik, akkor az egyes
szakmai fogásokat ismerô tulajdonos nagy segítségére lehet az állatorvosnak.
A kutyát a vizsgálathoz rögzíteni a nyakörvnek vagy a martájék bôrének megfogásával
lehet. Utóbbi a kutyának nem fájdalmas. Kölyökkorban az anyakutya
is ennél a testrésznél megragadva szállítja a kiskutyáit. A leülést a has alá
nyúlva tudjuk megakadályozni. Ez többek között a végbélben történô lázméréskor
vagy a bûzmirigy kinyomásakor lehet hasznos.
Minden kutyatulajdonos számára fontos, hogy az egészséges és a beteg kutyára
jellemzô életmûködéseket el tudja különíteni egymástól.
A gazdi észleli elôször a kutyán a kóros állapot jeleit, a tüneteket, mert ô van a legközvetlenebb
kapcsolatban a kutyával. Ha képes megítélni, hogy ezek közül
melyek bírnak jelentôséggel, tudni fogja, mikor kell állatorvoshoz fordulnia.
A beavatkozás szükségességének eldöntését azonban érdemes a szakemberre
bízni. A kommunikáció és a diagnózis felállítása az állatorvosok számára
sokkal könnyebb – akár telefonos, akár személyes érintkezésrôl van szó –, ha
a gazdi bizonyos ismeretekkel rendelkezik az állategészségügy területén.
Az adott pillanatban észlelhetô tünetek mellett döntô jelentôségû a kóros állapot
kialakulásához vezetô idôszak adatainak összessége, a kórelôzmény is.
A leggyakoribb kérdések, amelyek a vizsgáló állatorvost érdeklik néhány
jellemzô témakörbe csoportosíthatók.
A kutya jelenlegi egészségi állapotának megítélése szempontjából fontos, hogy
a gazdi valamennyi kutyán észlelhetô tünetrôl beszámoljon. Ezek változása, enyhülése vagy súlyosbodása olyan információ, amelybôl a kórfolyamat irányára
következtethetünk. Nem mindegy, mióta tart a kutyán a kóros állapot. Befolyásolhatja
a kezelést az is, ha korábban elôfordult a kutyánál hasonló jellegû vagy más
megbetegedés.
A teljesítôképesség, a mozgásigény változása, a fáradékonyság ortopédiai, keringési
rendellenességekre utalhat.
A kutya környezetére vonatkozó adatokkal járványtani szempontból is foglalkoznunk
kell. Állatorvosként arra is kíváncsiak vagyunk, hogy voltak-e a kutya
élôhelye közelében hasonló vagy más jellegû megbetegedések. Az egyéb
kutyákkal történô érintkezés lehetôsége, az emberi megbetegedések elôfordulása,
az együtt tartott kutyák számának változásai (az esetleges elhullások)
szintén iránymutatóak lehetnek a diagnózis kialakításában.
A kutya szaporodásbiológiai státusz, ami alatt az ivarzás, a termékenyítés, a szülés,
az ivartalanítás lefolyását, idôpontját értjük, különösen a nemi szerveket érintô
betegségeknél lényeges.
A kutya tartásmód és a higiéniai körülmények kérdéskörébe tartozhat a korábbi
kozmetikai beavatkozás, a fürdetés, a mérgezô anyagok felvételének lehetôsége.
Nagyon sokszor érdemes azt is tisztázni, hogy a kutyát lakásban vagy szabad
területen tartják-e.
A takarmányozási viszonyok esetében az etetések rendszeressége, gyakorisága,
valamint a felvett táplálék minôsége és mennyisége meghatározó.
Elôfordulhat, hogy a kutya kezelését nem mindig ugyanaz az állatorvos végzi.
Amennyiben a korábbi beavatkozások adatai nem állnak rendelkezésre,
megeshet, hogy ugyanazt a kezelést, gyógyszert szükségtelenül több alkalommal
megkapja a kutya.
A gazdi az a személy, aki minden beavatkozásnál jelen van. A saját tájékozottsága,
illetve a gyógyítás sikere szempontjából elônyös, ha a korábbi történéseket
írásban rögzítik, és ezek a kórlapok a tulajdonos birtokában vannak. Akkor
használhatóak, ha tartalmazzák a kutya észlelt tünetek rövid felsorolását, a diagnózist
és az alkalmazott kezelések, illetve a felhasznált gyógyszerek listáját.
Bár oltási könyvvel is minden kutyának rendelkeznie kell, és ebben találhatók
az egészségügyi beavatkozások bejegyzésére szolgáló oldalak, a gyakorlatban
szinte mindig csak az oltások és a féreghajtások kerülnek beírásra.
A kutya tápláltsági állapot
A kondíciót megtekintéssel és tapintással vizsgálhatjuk. A kutyáknál izmoltság foka és
a bôr alatti kötôszövet zsírtartalma alapján bírálhatjuk el. Megítélése persze
meglehetôsen szubjektív. Azt javaslom, hogy ne hagyatkozzunk más kutyások,
esetleg az érdeklôdô járókelôk véleményére, akik egyszerûen „lekövérezik”
vagy „lesoványozzák” kutyáinkat. Az állatorvos véleményét érdemes
inkább elfogadni, aki azt is megmondja, hogy az esetleges eltérés az ideális
testsúlytól eléri-e azt a mértéket, ami már indokol valamilyen beavatkozást,
kezelést, laboratóriumi vizsgálatot, fogyókúrát. Egy alapszabály szerint megfelelô
a kondíció, ha a kutya bordái még nem láthatók, de tapinthatók a mellkas
oldalán.
A fajtajelleg is meghatározza az alkatot. Nagy mozgásigényû boxer kutyák, vizslák
gazdái gyakran panaszkodnak arról, hogy kedvencük bár rengeteget eszik,
mégis soványnak tûnik. Ennek oka legtöbbször nem betegség. A kutya egyszerûen
nem képes annyi táplálékot felvenni, amennyi fedezné a habitusa miatti
energiafelhasználást.
A kutyakor is befolyásolja a testsúly változását. Idôsebb kutyánál a csökkenô aktivitás
vezethet a testtömeg növekedéséhez is, de az is elôfordulhat, hogy az
izomzat megfogyása, sorvadása miatt fogyás tapasztalható. Öreg kutyán
gyakran kiállnak, jobban tapinthatóak a gerinccsigolyák vagy a medence
csontjai. A növekedés során a kölyök kutyák idôszakonként megnyúlhatnak, vagy
testesebbnek tûnnek. A fejlôdô kutyaszervezet táplálékigénye a felnôtténél nagyobb.
Tapasztalatom szerint a fiatal
kutyák általában sokat esznek, mégis
szinte lehetetlen elhizlalni ôket.
Lesoványodhat a kutya elhúzódó betegség,
hiányos táplálás vagy táplálkozási
zavar következtében.
Elhízás oka lehet a túltáplálás, a kevés
mozgás, a hormonális zavar (pl. ivartalanítás
utáni állapot).
A kutya viselkedése
A kutya magatartását egészségi és pszichikai állapota, alkati tulajdonságai és a
külsô körülmények határozzák meg. A gazdi ismeri legjobban kutyájának szokásos
életritmusát, ezért a megszokottól való eltérést ô fogja elôször észrevenni.
A viselkedés a kutya reakcióját jelenti a belsô és a külsô környezet ingereire.
Elôfordulhat a reakciókészség csökkenése. Ilyenkor a kutya bágyadt, közömbös,
apatikus lehet. Fejét lógatja, szemét, fülét a szokásosnál kevesebbet mozgatja,
tekintete tompa. Sokat fekszik vagy túl gyakran változtatja a helyzetét,
bizonytalanul jár. Kevesebb ételt és vizet fogyaszt. A kutyabetegségek zömének
elôfordulásakor (pl. egy lázas állapotnál) ez a jellemzô.
A fokozott reakciókészség esetén túlzott aktivitás tapasztalható, ami a nyugtalanságtól
az izgatottságon át a dühöngésig terjedhet. Célszerûtlenül élénk
reakciókat, gyakori, esetleg rekedt ugatást, vonyítást, ingerültséget, agresszivitást,
kényszermozgásokat figyelhetünk meg a kutyánál. Ilyen irányú viselkedési zavarokkal
viszonylag ritkábban találkozunk, ezek a tünetek azonban súlyosabb
betegségeket, legtöbbször az idegrendszer bántalmazottságát jelezhetik (veszettség,
Aujeszky-féle betegség, epilepszia).
A kutyatesttartás
A rendellenességek számos kórfolyamat jelei lehetnek, és a kutyáját legtöbbet
látó gazdinak tûnnek fel elôször.
A szemhéjak szokásostól eltérô állását (hunyorgást) okozhatja a szaruhártya
sérülése vagy a kötôhártya megbetegedése.
A fülkagyló aszimmetrikus tartása lehet külsô hallójárat-gyulladás vagy a járatban
található idegen test (toklász) következménye.
A ferde fejtartás a középfül, illetve a belsô fül érintettségére utalhat.
Légszomj esetén (pl. szívelégtelenség) a kutya a száján keresztül is lélegzik,
nyakát elôrenyújtja, könyökét kifordítja.
A hasüregi fájdalmat a hát begörbítése, a has felhúzása és a hasfal feszessége
jelzi.
A kutya mozgásában változásokat lehet megfigyelni ortopédiai panaszok (pl.
sántaság, fájdalmas ízületi elváltozások) és beidegzési zavarok (pl. reflexkiesés,
bénulások) elôfordulásakor.
A klinikai alapértékek
Az általános állapot megítéléséhez bizonyos paraméterek fontos információt
nyújtanak.
Sok gazdi gondolja úgy, hogy meg tudja mondani, mikor lázas a kutyája.
Nem állítom, hogy ez lehetetlen. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kutyák
normál testhômérséklete magasabb az emberénél, ezért tapintással melegnek
érezzük ôket. Úgy vélem, külsô megfigyeléssel csak gyanakodhatunk.
Az orr száraz vagy nedves volta szintén nem kórjelzô értékû.
A hômérséklet biztos megállapítása
csak hômérôvel lehetséges. Minden
gazdi számára javasolt egy digitális
eszköz beszerzése, mert ennek alkalmazása
egyszerûbbé és gyorsabbá
teszi a folyamatot. A kutya normál
belsô hômérséklete a végbélben
mérve 38-39°C.
A fiziológiástól való eltérés kóros
folyamatok tünete lehet, de ismernünk
kell azokat az eseteket is, amikor betegségek elôfordulása nélkül
változik ez az érték. Nem mindegy, hogy a mérés egy rendelôben vagy otthoni
körülmények között történik. Az izgatottság következtében a hômérséklet emelkedhet.
Ezért érdemes azt még elindulás elôtt megmérni. Szintén magasabb értéket
állapíthatunk meg, ha a kutya fizikai terhelésnek van kitéve, vagy, ha közvetlen
napsugárzás éri a kutyát.
Csökkenés fordul elô a még nem tökéletes hôszabályozással rendelkezô egykét
hetes kutyakölykökben, valamint az ellés elôtt egy-másfél nappal. (Az esemény
bekövetkeztét elôre lehet jelezni a várható idôpont elôtt elvégzett rendszeres
hômérôzéssel!)
A többi klinikai alapérték kisebb jelentôséggel bír.
Az érverések száma a comb belsô felületén tapintható. Nyugalmi állapotban
80-120 percenként. A kistestû kutyákra a nagyobb értékek jellemzôek.
A légzésszám 10-40 percenként. Megtekintéssel állapítható meg.
Az egyes szervrendszereket érintô kóros elváltozások
Általános irányelvként elfogadható, hogy kórosnak tûnô jelek esetén betegségre
akkor kell gondolnunk, ha egy-egy megfigyelt tünethez mások is társulnak,
illetve ezek ismétlôdése tapasztalható.
Vegyünk egy példát!
A kutyák viszonylag könnyen hánynak. Ha ez hetente egyszer-kétszer fordul
elô, élettani jelenségnek is tekinthetô. Amennyiben hasi fájdalom, bágyadtság,
láz is társul ehhez vagy rövid idôn belül többször tapasztaljuk, inkább
okunk lehet az aggodalomra.
A kutya kültakarón és a testfelületen megfigyelhetô kóros eltérések
Az egyéb szerveket érintô kóros folyamatokat (vitamin-, tápanyaghiány, májbetegségek,
hormonális zavarok stb.) gyakran kísérik jellegzetes bôrelváltozások.
A kutyaszervezet folyadékellátottságát is meg lehet ítélni a bôr ráncba emelésével.
Kiszáradás veszélye esetén a bôrredô rugalmatlan, eredeti alakját csak lassan
nyeri vissza.
A kutyáknál fontos lehet a szôr minôsége, az egyes szálak kihúzhatósága, a szôrhiányos területek
kialakulása vagy a többi szaruképlet állapota.
Az évi kétszeri szôrváltás, a vedlés élettani folyamat. Napjaink megváltozott
tartási körülményei és szeszélyes éghajlati viszonyai miatt ezek az idôszakok
eltolódhatnak és meghosszabbodhatnak.
A fentieken túl érdemes megtekinteni a hámréteg felületét, épségét, színét.
A kutya szôrszálak között élôsködôket vagy jelenlétükre utaló anyagcsere-termékeket
(bolhaürülék) is fel lehet fedezni.
Véleményem szerint a legtöbb bôrbetegség (gombásság, szôrtüszô atkásság,
rühösség, allergia) szabad szemmel nem különíthetô el egymástól teljes bizonyossággal.
Az esetek nagy részében az alapvetô elváltozást kialakító kórokozó
mellé, az adott terület lecsökkent védekezôképességét kihasználva,
másodlagos (általában bakteriális) fertôzés is társul, ami a tipikus képet megváltoztatja.
A határozott diagnózis kialakításában segít a bôrkaparék mikroszkópos
vizsgálata. A beavatkozás egyáltalán nem fájdalmas. A mintavétel
lényege, hogy egy szikepengével kaparva összegyûjtjük a bôr felsô rétegét
alkotó szöveteket és a szôrszálakat. Ebbôl az anyagból laboratóriumi
módszerekkel ki lehet mutatnia kutyáknál pl. a parazitákat és a gombafonalakat. A betegség
kialakításában résztvevô tényezôk pontos meghatározása után már
célzott kezelést lehet alkalmazni.
A kutya testfelületen méretváltozások és bôrduzzanatok is elôfordulhatnak. A gyakorlatban
legtöbbször a következôkkel találkozunk:
A vérömlenyeket legtöbbször
valamilyen trauma okozza.
Speciális formája fordul elô,
amikor a kutya intenzív rázás vagy vakarás
következtében a fülkagyló
sérült ereibôl a vér a porc és
a bôr közé kerül. A fülkagylón
ilyenkor több cm átmérôjû,
hullámzó tapintatú duzzanat
alakul ki (othaematoma).
Betegséget jelezhet, ha a kutya takarmányát és ivóvizét nem a szokásos, illetve
a fajra jellemzô módon veszi fel. A fogak nem megfelelô állapotára utalhat,
ha a rágómozgások nem folyamatosak és erôteljesek. Amennyiben a kutya
nem képes nyelni, az idegrendszer bántalmazottságára, tudatzavarra, sôt
veszettség („víziszony”) elôfordulására is gondolni kell. A fenti mozdulatsorok
nehezítettségét valamilyen fájdalom okozhatja.
A kutyáknál a hányás a gyomortartalom reflexes kiürülése a szájon át. A kutya viszonylag
könnyen hány. Ha ez hetente egyszer-kétszer fordul elô, jó általános állapot mellett, egyéb tünetek nélkül, nem feltétlenül betegség következménye.
Diagnosztikai következtetéseket a hányás gyakoriságából, az evés-ivás óta eltelt
idôtartamból, a kiürült anyag összetételébôl (idegen test, féreg, vér) vonhatunk
le.
A bélsárürítés a fiziológiástól eltérve lehet nehezített, fájdalmas vagy önkéntelen,
a szokásosnál gyakoribb vagy ritkább. Egészséges kutya esetében
naponta 1–3 alkalommal kerül rá sor.
Megszûnik a bélsárürítés a bél elzáródásakor és súlyosabb bélsárrekedés
miatt.
Hasmenésrôl beszélünk akkor, ha a széklet állománya a szokásosnál hígabb,
és az ürítés gyakorisága nô.
A bélsár minôségét és mennyiségét a táplálási tényezôk (étvágytalanság, rosttartalom),
a felvett folyadék mennyisége és a munkavégzés is befolyásolja.
A belsôségek (máj, lép) etetése, a tej, a nagyobb zsírtartalom lágyítja a
székletet. Feketésbarna szín, nyers hús, vértartalmú táplálék felvétele után,
gyomor-, bélvérzés esetén vagy orvosi szén adagolásakor jellemzô. Emésztetlen
takarmányrészek, idegen képletek, paraziták is elôfordulhatnak a
bélsárban.Az ágyéktájékon, az utolsó bordák mögött elhelyezkedô vesék fájdalmasságára
utalhat a kutya testtartása, és a tájék tapintásakor mutatkozó érzékenység.
A számunkra legfontosabb jelzéseket a vizeletürítésben bekövetkezô változások
jelentik.
Az egészséges kutya általában háromszor-négyszer vizel naponta (kivéve a
kan kutya jelzését). A távozó folyadék mennyisége fél-egy liter.
Nehézkessé, fájdalmassá válhat a vizeletürítés gyulladások miatt, illetve, ha a
húgyutakban kô vagy homok képzôdése akadályozza a folyadék áramlását.
A mozgásszervek gyulladása következtében a szokásostól eltérô testhelyzetet
láthatunk. Felnôtt kan kutya ilyenkor nem képes a jellemzô módon, felemelt
lábbal vizelni.
A kutya fertôzô betegségei
Szélesebb értelemben azok a bántalmak tartoznak ebbe a csoportba, amelyeket
alacsonyabb rendû kórokozó (baktérium, vírus, parazita) magasabb rendû emberi
vagy kutya szervezetben okoz. A fertôzô anyag behatolása következtében tünetekben
vagy szervi elváltozásokban megnyilvánuló betegség fejlôdik ki.
A fertôzô betegségekre jellemzô a lappangási idô. A fogalom alatt a fertôzôdéstôl,
vagyis a kórokozó bejutásától az elsô tünetek megjelenéséig eltelt idôt értjük.
A kutyákról emberre és viszont terjedô fertôzô betegségek a zoonózisok.
Egy fertôzô betegség jellemzése a következô szempontok szerint lehetséges:
• Elôfordulás: Találkozunk-e vele hazánkban? Milyen gyakorisággal fordul
elô a mindennapi gyakorlatban? Az embert is veszélyezteti-e?
• Kóroktan: Az elôidézô mikroorganizmus meghatározása (vírus, baktérium
stb.) és jellemzôi (pl. ellenálló képessége).
• Járványtan: Hogyan terjed a kórokozó? Melyek a legfontosabb fertôzési
források? Közvetett úton, ragályfogó eszközökkel is átvihetô-e?
• Kórfejlôdés: A kórokozó és a szervezet kölcsönhatásában lezajló folyamatok.
• Tünetek: A kóros állapotot kifejezô jelenségek.
• Kórhatározás: A pontos diagnózis kialakításának módja.
• Védekezés: A megelôzés és a gyógykezelés lehetôsege
Veszettség
A veszettség a kutyáknál gyors lefolyású vírusos betegség, amely fôként emlôsökben okoz
(az emberben is!) rendszerint halálos kimenetelû, gyógyíthatatlan agy- és gerincvelô-
gyulladást. Hazánkban a 30-as évek óta bevezetett szigorú ebrendészeti
intézkedések eredményeként a városi, urbánus veszettséggel már nem
kell számolnunk. Az erdei veszettség azonban elôfordul. Fô terjesztôje a vörös
róka. Kifejezetten fogékony rá a farkas, a kutya, a macska, mérsékeltebben
a kérôdzôk, a ló és az ember.
Elsôsorban a húsevôk marása útján terjed, mert a beteg állatok nyálukkal ürítik
a vírust. Ritkán azonban belégzéssel is lehetôség van a fertôzôdésre. (Ezért
veszélyes a talált rókatetem megnyúzása.)
A harapott sebbe kerülô kórokozó az idegek mentén jut a központi idegrendszerbe,
majd innen szóródik a nyálmirigyekbe és egyéb szervekbe. A nyál a
látható tünetek megjelenése elôtt egy héttel már vírust tartalmazhat. Tehát
ebben az idôszakban egy látszólag egészséges, ám a vírust hordozó kutya harapása
is fertôzôdést okozhat.
A lappangási idô 2-8 hét, de akár több hónap is lehet.
A tünetek változatosak. Már a kutya szokatlan viselkedése is gyanút kelthet
(megszelídülô vadállatok).
Csendes veszettség esetén nincs dühöngési szakasz, és a bizonytalan kezdeti
tünetek után közvetlenül a bénulás jelei figyelhetôk meg.
A dühöngô veszettséget szintén határozatlan tünetek vezetik be (félénkség,
tompaság, rekedtség, nyálzás, „víziszony"), de késôbb túlzott izgatottság,
ingerlékenység lép fel (elkóborolhat az állat, és az útjába kerülô embereket
és más állatokat megharaphatja), végül a beteg elerôtlenedik, bénulásos tüneteket
(az állkapocs lógása, nyelési képtelenség) mutat, és 2-4 nap múlva
elhullik.
A biztos kórhatározás laboratóriumi módszerekkel lehetséges.
A veszettség gyógyíthatatlan, ezért a veszett húsevôket a terjesztés megakadályozása
érdekében el kell pusztítani. A korábban oltott, de gyanús körülmények
között megharapott kutyákat megfigyelés alá kell vonni. Az egy éven
belül oltatlan állattól sérülést szenvedett embert fertôzés utáni vakcinával kell
kezelni, amely a betegség kialakulását megakadályozza.
A jelenlegi szabályozás szerint a három hónapos kort elért kutyákat 30 napon
belül, majd az elsô oltást követôen 6 hónapon belül, ezután évenként kell oltani
veszettség ellen.
Szopornyica
A szopornyica többnyire gyors lefolyású, néha azonban elhúzódó kutya betegség,
amely fôként a légzôrendszert és az idegrendszert érinti.
Világszerte az egyik leggyakrabban elôforduló fertôzô kutyabetegség, mely
gyakran halálos kimenetelû. Az ember, a macska és a növényevôk nem fogékonyak
iránta. Terjesztésében legfontosabb szerepe a fertôzött kutyának van,
de ragályfogó eszközökkel is átvihetô. Minden olyan tárgy annak tekinthetô,
amellyel a vírus fertôzôképes formában elhurcolható (pl. cipôtalp, etetôtál, játékok
stb.). A sûrû populációban élô fiatal, városi kutyák a leginkább veszélyeztetettek.
A lappangási idô 3-7 nap. A vírus belégzéssel vagy szájon át jut
a szervezetbe.
Ezt követôen kétfázisú lázgörbe alakul ki. Az elsô szakaszban a vírus betör avéráramba. A testhômérséklet megemelkedik,
a kutya kedvetlen, étvágytalan. Rendszerint
a felsô légutak hurutja (savós orrfolyás),
és kötôhártya-gyulladás figyelhetô
meg. Tünetszegényebb, 1-2 napos periódust
követôen, az általános ellenálló képesség
csökkenése miatt újabb lázas szakasz lép fel.
Ekkor már másodlagos bakteriális fertôzések
is súlyosbítják a képet. Gennyes kötôhártyagyulladás
és orrfolyás, köhögés, súlyos
tüdôgyulladás alakul ki. A kórfolyamat az
emésztôszerveket (hasmenés), a bôrt (az orratükör és a talpak megvastagodása) és az idegrendszert (görcsök, bénulások) is
érintheti. Különösen ez utóbbi esetre jellemzô, hogy ritkán gyógyul nyomtalanul,
ezért a megelôzésre kell törekedni. Ezt a választás után, majd három hónapos
korban újra adott vakcinával lehet megvalósítani. A szilárd védettség
fenntartása végett az immunizálást ezután évente ismételni kell.
Parvovírusos bélgyulladás a kutyáknál
Az egész világon elterjedt, fôként fiatal kutyáknál elôforduló, gyors lezajlású,
hányással, véres hasmenéssel járó kórforma.
A beteg kutyák bélsarukkal jelentôs mennyiségben ürítik a vírust, amely
nagyfokú ellenállóképessége és gyors terjedése miatt járványokat okozhat. Ez
különösen tenyészetekben, kennelekben, menhelyeken lehet jelentôs, ahol sok
kutyákat tartanak együtt. A terjedésben ragályfogó eszközök is szerepet játszanak.
Így az a környezet, ahol korábban egy fertôzött kutyát tartottak veszélyforrást
jelent.
A vírus iránt a kutyafélék fogékonyak. (A macskák azonban nem, így fertôzési
forrásként is elhanyagolható szerepet játszanak. A köztudatban elterjedt
„macskabetegség” elnevezésnek semmi alapja sincs.)
A fertôzôdést 2-4 napos lappangási idôszak követi.
A kórokozó a vékonybél bolyhai között a mélyben található, osztódó sejteket
támadja meg. Ezek pusztulásával a bolyhok felületére kerülô hámsejtek utánpótlása
elégtelenné válik. A bélfal áteresztôképessége fokozódik. Ez egyrészt
súlyos véres hasmenés kialakulásához vezet, másrészt ahhoz, hogy a béltartalomból
a mérgezô anyagok akadálytalanul juthatnak a szervezetbe. A jellegzetes
vörösesbarna színû, híg, bûzös hasmenésen kívül a csillapíthatatlan hányás,
a nagyfokú levertség, a has fájdalmassága, a kiszáradás (erre utal a bôr
rugalmatlansága és a szemek beesettsége) a legjellemzôbb tünetek. A fiatal
kutyák közül a megbetegedetteknek akár fele is elpusztulhat a folyadékháztartás
zavara és a mérgezô anyagok felszívódása miatt.
A tünetek jelentkezésekor a gyors és intenzív állatorvosi kezelés javíthatja az
esélyeket a kutyánál. A védekezés legfontosabb eszköze a megfelelô oltások alkalmazása.
A betegség elôször a nyolcvanas években tûnt fel hazánkban, heves ésszéles körû elterjedése miatt szerencsére nem fordul elô gyakran. A kellô biztonságot
nyújtó oltási sor beadása azonban továbbra is szükséges. A javasolt
vakcinák számában és sorrendjében az egyes állatorvosi rendelôk között természetesen
elôfordulhatnak eltérések. Ma egy átlagos kutyánál, egy nagyvárosban
alkalmazott oltási sor a következô:
Beadás idôpontja Az oltás típusa Mi ellen nyújt védettséget?
6-7 hetes kor Parvo parvovírusos bélgyulladás
8-9 hetes kor Kombinált szopornyica, leptospirózis,
fertôzô májgyulladás, parainfluenza,
(parvovírusos bélgyulladás*)
10-11 hetes kor Parvo parvovírusos bélgyulladás
12-13 hetes kor Kombinált szopornyica, leptospirózis, fertôzô
májgyulladás, parainfluenza,
(parvovírusos bélgyulladás*)
14-15 hetes kor Corona** coronavírus okozta bélgyulladás
16-17 hetes kor Veszettség veszettség
* Kombinált oltást a különbözô cégek gyártanak parvovírus, sôt coronavírus elleni komponenssel és
anélkül is.
** A coronavírusos bélgyulladás elleni vakcinát a megfelelô védettség kialakítása céljából érdemes
megismételni. Sajnos Magyarországon az uniós szabályozás életbe lépése óta a kereskedelmi forgalomban
nem kapható coronavírus elleni vakcina. Reméljük a helyzet a közeljövôben változni fog.
Vidéki környezetben, ritkább populáció esetén kevesebb oltás is elegendô lehet.
A leglényegesebb, hogy a kutyáknál 3 hónapos kor elôtt legalább egy-egy szopornyica és
parvovírus elleni oltásra sor kerüljön, és ezeket 3 hónapos kor után megismételjük.
Ezt követôen az érzékenyebb fajták esetén (pl. rottweiler kutya) félévesen,
egyébként egyéves korban van szükség emlékeztetô vakcinára, majd évente kell
adni újabb injekciót.
Coronavírusos bélgyulladás
A kutyáknál aparvovírusos bélgyulladáshoz hasonló megbetegedés.
Szintén a fiatal kutyákat érinti. 2 évesnél idôsebb állatban ritkábban fordul elô.
Terjedése, lappangási ideje (2-4 nap), tünetei is hasonlítanak a fentihez. lönbséget az okozza, hogy a bélhámsejtek közül a már éretteket, a bélbolyhok
csúcsán találhatóakat pusztítja, így ezek utánpótlása az alsó osztódó sejtekbôl
néhány nap alatt lehetséges. Ennek következtében viszonylag rövidebb
idô alatt túljuthatnak rajta a kutyák, a hasmenés véres jellege kevésbé kifejezett,
az elhullások aránya valamivel kisebb.
Jelentôsége abban áll, hogy a betegség következtében legyengült ellenálló képesség
miatt még oltott kutya esetében is elképzelhetô parvovírusos felülfertôzôdés,
ezáltal a két kórokozó együttes elôfordulása.
Aujeszky-féle betegség
A betegség, az ember kivételével, az emlôsök széles körében elôforduló bántalom.
A vírus fô fenntartója a sertés, amelyben legtöbbször légzôszervi (máskor
idegrendszeri) tünetekkel járó, de nem mindig halálos kimenetelû kórfolyamat
alakul ki. A túlélô sertések egy részében a vírus megtelepedhet, és
belôlük ürülve más fajú állatokat is veszélyeztethet. A kutya fertôzôdése belégzéssel,
sérüléseken át, ragályfogó eszközökkel és leggyakrabban a sertés
nyers vágóhídi hulladékának (fôleg légzôszervek, pl. gége) etetésével, szájon
át történhet.
2-8(14) napos lappangást követôen döntôen idegrendszeri tünetek alakulnak
ki („álveszettség"). Bágyadtság, lázas állapot figyelhetô meg, majd a kutya
nyugtalanná válnak, bôrük viszketni kezd. Kíméletlenül vakarják egyes testrészeiket,
gyakran a szájszöglet tájékát, miközben fájdalmasan nyögnek.
Késôbb kancsalság, nyálzás, görcsök és bénulások is fellépnek. A betegek 1-
2 napon belül kivétel nélkül elpusztulnak.
Mivel hatékony vakcina egyenlôre nincs forgalomban, a megelôzésre kell törekedni.
A kutyákkal csak hôkezelt sertéshúst szabad etetni, és a fertôzöttségre
gyanús állattartó telepekkel mindenfajta érintkezést el kell kerülni.
Kennel-köhögés kutyáknál
A parainfluenza vírusok játszanak szerepet, több más vírussal és a hozzájuk
társuló, szövôdményt okozó baktériumokkal együtt az olykor járványszerûen
jelentkezô kennel-köhögés elôidézésében.A beteg kutyák testváladékaitól belégzéssel vagy szájon át fertôzôdött kutyákban
a tünetek néhány napos lappangás után alakulnak ki. A felsô légutakat
érintô hurut jeleként nagyon gyakori, nehezen csillapodó köhögés tapasztalható.
Enyhébb esetekben általános tünetek nem figyelhetôk meg. Jó étvágy
és kedélyállapot jellemzô a kutyákra. A kóros állapot 5-6 nap alatt megszûnik. Ritkábban
elhúzódik és szövôdményes esetekben tüdôgyulladás is felléphet. Ilyenkor
a betegség kimenetele kétes.
Az antibiotikumos kezelés és a nyálkaoldók alkalmazása lehetôvé teszi a súlyosabb
formák elkerülését. A megelôzést segíti elô, hogy az egyik feltételezett
kórokozóként nyilvántartott parainfluenza vírus elleni védettséget kialakító
hatóanyagokat ma már egyes kombinált oltóanyagok tartalmazzák.
A kutya fertôzô májgyulladása
Világszerte elôforduló, súlyos elesettséggel, hányással, sárgasággal és a vérerek
károsodásával járó, gyors lezajlású megbetegedés. A populáció egy része
észrevétlenül vészeli át a fertôzôdést.
A betegek minden váladékukkal (bélsár, vizelet) nagy mennyiségben ürítik a
vírust. A fertôzés közvetlen érintkezéssel vagy közvetve (takarmány, eszközök)
is terjedhet.
A lappangási idô 2-5 nap.
A tünetek változatosak lehetnek. Elôfordulhat a kutyánál enyhe lázas állapot, majd
gyógyulás is. A súlyosabb esetek magas lázzal, levertséggel, hányással, nyálkahártyavérzésekkel,
sárgasággal, véres vizelet és bélsár ürülésével járnak. Az
utóbbi forma, fôleg félévesnél fiatalabb kutyáknál, többnyire halállal végzôdik.
A már kialakult betegség tünetileg kezelhetô. Megelôzése védôoltással lehetséges.Lyme-kór
A betegség okozója egy olyan mikroorganizmus, amely a fertôzött kullancsok
csípésekor, azok nyálából jut a kutyagazdaszervezetébe. A mérsékelt égövön az
egész világon elôfordul. Egyes felmérések szerint minden tizedik kullancsban
kimutatható.
A betegség gyakorisága a kullancsok aktivitásának megfelelôen, szezonális
ingadozást mutat. Egész évben lehet rá számítani, bár a fertôzôdés télen ritkábban
fordul elô.
A betegség diagnózisa azért nehéz, mert a tünetei sokfélék lehetnek és meglehetôsen
bizonytalanok. Elôfordul, hogy a kutya fertôzöttség látható jelek nélkül áll
fenn.
A lappangási idô 3-20 napig, de akár még hosszabb ideig is tarthat.
A kullancscsípést követôen a környezô bôrterület kipirulhat. Ezt a jelenséget
azonban a kutyák szôrzete miatt legtöbbször nem vesszük észre.
A kórfolyamat gyakran hónapokra elhúzódik, a tünetek közben idôrôl idôre
újra kialakulnak. Ismétlôdô láz, étvágytalanság, bágyadtság, ízületi fájdalom
és gyulladás, az idegrendszer mûködési zavarai, a nyirokcsomók duzzanata
esetén, a kórelôzményi adatok alapján (kullancscsípés) kell gondolnunk a kutyabetegség
elôfordulására.
A biztos kórhatározás a vér laboratóriumi vizsgálatával lehetséges.
Az esetek egy része kúraszerû, több hetes antibiotikumos kezeléssel gyógyítható.
Többször megesik azonban, hogy a gyógyszerek hatástalanok, illetve az idegrendszert vagy a mozgásszerveket érintô elváltozások maradandóak.
Kedvezôtlen körülmények között a kóros folyamat a kutya pusztulásához is
vezethet.
A betegség megelôzésére két módunk van. Egyrészt a vérszívó élôsködôket
kell távol tartani kutyáinktól hatékony kullancsellenes szerek alkalmazásával,
míg a másik lehetôség a megelôzô védôoltás beadatása, amit a védekezô
képesség fenntartása céljából évente ismételni kell.
A Lyme-kór emberben is elôfordul. A kórokozó azonban csak kullancs közvetítésével
kerülhet a szervezetünkbe, a beteg kutyától közvetlenül nem tudjuk
elkapni.
Bolhásság
A kutyák leggyakoribb külsô élôsködôje.
A kifejlett bolhák többnyire a kutyákon
tartózkodnak. A parazitózis esetén
a fejlôdési alakok a környezetben is nagy
számban jelen vannak. Tömeges elszaporodásukra
fôleg a nyári, melegebb
idôszakban kell számítanunk. Télen
ugyan jellemzôen kevesebb bolhás kutyával
találkozunk, de önmagában a hideg idôjárás nem pusztítja el a parazitákat.
A védekezésre ilyenkor is szükség van.
A szôr között jól láthatóak a 2-3 mm nagyságú, oldalt lapított, sötétbarna, szárnyatlan
paraziták. A kutyákon a bolhák ürüléke fekete, apró, kávézaccszerû törmelék
formájában tûnik fel. A kifejlett egyedek állandó vérszívásukkal (súlyos fertôzés
esetén a vérveszteség tetemes is
lehet) nyugtalanítják a kutyát, viszketést,
szôrhullást okoznak. Az arra
hajlamos kutyák allergiás bôrgyulladást
is kialakíthatnak. Az elváltozás
többnyire a fartô tájékát és a gerinc
vonalát érinti. Ezen a területen a szôr
megritkul, a rágástól gyakran nedves,
és a szokottnál durvábbá válik.
A bolhák az uborkamagképû galandféreg
köztigazdái, terjesztôi.
Védekezni ellenük a tartási hely tisztításával,
fertôtlenítésével és a kereskedelemben,
patikákban kapható
bolhaellenes szerekkel lehet.
Kullancsosság
A kullancsok néhány milliméteres, változatos színû élôsködôk. A nôstények
mérete azonban a vérszívás után a 2 centimétert is elérheti. Csak néhány napot
töltenek a kutyákon. Jelentôségük abban áll, hogy számos betegséget
terjesztenek. Ilyen a kutyában a babéziózis és a Lyme-kór. (Az emberben az
utóbbi és a vírusos agy- és gerincvelô-gyulladás fordul elô.)
Fôleg a tavaszi és az ôszi nedvesebb idôszakokban, a fás-bokros területeken
találkozhatunk az élôsködôkkel nagyobb gyakorisággal.
A kutyára kerülve többnyire a vékonyabb bôrrel fedett testrészeken telepednek
meg. Ilyen a szem és a fül környéke, a hónaljtájék és a comb belsô felülete.
A vérszívás után néhány nap múlva maguktól elhagyják a kutyát.
Ha a parazita már befúrta magát a bôrbe, speciális csipesszel vagy kézzel óvatosan,
valamilyen irányba csavarva kell kihúzni. A kullancs szimmetrikus állat,
ezért az óramutató járását nem kell figyelembe venni. Kereskedelmi forgalomban
erre a célra kifejlesztett ún. kullancs eltávolító kanál is beszerezhetô.
Érdemes ellenôrizni, hogy a feji vég nem maradt-e a kutyában. Ha a kullancs
testének egyik végén gombostûfejnyi feketésbarna pontként látható a fejtor és
a végtagok, akkor jó munkát végeztünk. Amennyiben valamekkora rész bennmaradt,
ennek eltávolítását inkább bízzuk szakemberre. Az élôsködô bekenése,
olajozása stb. szükségtelen, és inkább káros, mint hasznos.
A környezetbôl a kullancsok kiirtása nehéz, ezért az állatpatikákban, állatorvosi
rendelôkben beszerezhetô készítményekkel kell az állatoktól való távol
tartásukra törekedni.
Bolha- és kullancsellenes szerek
Általában mindkét élôsködô ellen ható készítményekkel találkozunk a kereskedelmi
forgalomban.
Vásárláskor néhány alapelvet érdemes szem elôtt tartani.
Nem éri meg a gyanúsan olcsó szereket használni, mert ezek hatékonysága
kétséges.
A különbözô kutyasamponok, a legtöbb egyszerû kutyaspray és bolhapor általában nem
rendelkeznek tartós hatással, az alkalmazásukat néhány naponta ismételni
kell. Ezt a kutyák nem mindig kedvelik, és a gazdik számára is meglehetôsen
idôigényes.
A jobb minôségû termékek ugyan általában drágábbak, de tartós hatásúak, és
velük a kutyák kezelése egyszerûbb.
A használati utasítást érdemes végigolvasni. Ebben mindig szerepel, hogy az
adott kiszerelés milyen korú, milyen tömegû, milyen fajtájú kutya számára készült,
hogyan kell alkalmazni, milyen parazita ellen, mennyi ideig hat és hatékonyságát
milyen tényezôk módosítják. Bizonyos vegyületek nagyobb
mennyisége fiatal kutyára, kistestû egyedekre káros, macskák számára kifejezetten
mérgezô lehet. Nem mindegy, hogy a hatóanyagot a szôrre vagy a
bôrre, egy vagy több helyre, esetleg az egész testfelületre kell eljuttatni. A védettség
idôtartama a két élôsködô esetén nem mindig ugyanolyan hosszú. Azt
a fürdetés, a samponos lemosás is befolyásolhatja.
Az alább is említett szerek a bolhásság megelôzésére és kezelésére szinte minden
esetben beválnak.
A kullancsok ellen viszont nem létezik 100%-os védettséget nyújtó készítmény.
Mindig akadnak olyan kutyák, akiknél egy addig hatékonynak gondolt
szer nem mûködik. A védekezésnél a következô taktikát érdemes követni. Az
állatorvos által javasolt, az esetek 80-90%-ában jó eredményeket mutató készítmények
közül kell – kipróbálás után – a saját kutyánk számára megfelelôt
kiválasztani.
A tapasztalatok alapján az Advantix, Duowin spot on-ok (bolhák és kullancsok
ellen egyaránt 1 hónapos védelem), a Kiltix nyakörv (mindkét élôsködô
ellen 7 hónapos védelem), a Frontline spray és spot on (bolhák ellen 2-3 hónapos,
kullancsok ellen 1 hónapos védelem) alkalmazása javasolt.Tetvesség
A tetvek állandóan a kutya testén tartózkodó ízeltlábúak. A fertôzöttség legtöbbször
enyhe tünetekben jelentkezik. Télen gyakrabban fordul elô az
élôsködô, mert a napfényt nem kedveli.
Két típusukat különböztetjük meg, a szôrtetveket és a vérszívó tetveket. Tömeges
elszaporodásuk hajlamosító tényezôk következménye. A kutyák nyugtalanításával,
vérszívással, anyagcseréjükkel (hámtörmeléket fogyasztanak,
ürülékük a bôr mûködését zavarja) okoznak kárt. Vakarózás, szôrrágás, a
nyakszirt és a farktô tájékán szôrhiányos területek utalhatnak a jelenlétükre.
A kifejlett alakok és a serkék nagyítóval is láthatók.
A bántalom megelôzése a megfelelô tartási és takarmányozási körülmények
biztosításával lehetséges.
Rühösség
A kutyánál ritkán, inkább csak elhanyagolt tartási körülmények és rossz táplálási
viszonyok esetén találkozunk az élôsködôvel. Az utóbbi idôszakban
azonban kedvezô életkörülmények között tartott kutyáknál is többször diagnosztizáljuk.
Makacs, a különbözô kezelésekre nem reagáló viszketéses folyamatok
esetében kell gondolnunk a kórokozóra. Az emberben is képes megtelepedni,
tehát zoonózisról van szó. Megesik, hogy a humán fertôzés (pl. a kar belsô felületén
tôszúrásnyi, viszketô piros foltok megjelenése) hívja fel a figyelmet a
parazitára (78-79.ábra).
Általában a kutya fején kezdôdnek az elváltozások, és innen terjednek az egész
testfelületre. A bôr kezdetben egyes területeken kipirul, majd pikkelyezik, megvastagszik,
ráncokat vet, pörk borítja. Vakarózás, szôrhullás is megfigyelhetô.
A biztos diagnózis nem könnyû, mert a bôrkaparék mikroszkópos vizsgálatával
nem mindig lehet a rühatkák jelenlétét egyértelmûen igazolni.
A hajlamosító tényezôk kiküszöbölésével, és az állatorvos által ajánlott szerekkel
lehet ellene védekezni.
Fülrühösség
Egy másik rühatka faj által elôidézett parazitózis. Az élôsködô a macskák,és a kutyák
külsô hallójárat gyulladásának leggyakoribb kórokozója. A két faj éritkezésekor, együtt tartásakor kutyáinkra is gyorsan átterjedhet. A kutyák azonban
egymástól is fertôzôdhetnek. Ez gyakran már fiatal korban, az alomban megtörténik.
Tapasztalatom szerint az elôfordulása kistestû (yorkshire terrier kutya,
bolognese kutya) és mopsz fejû (boxerkutya, bulldog kutya) fajtáknál jellemzô.
A beteg állat sokat vakarja, rázza a fülét, amelynek környéke sebes, fájdalmas
is lehet. Néha ferde fejtartás is tapasztalható. A hallójáratban általában nagy
mennyiségû piszkosfehér vagy vörösesbarna, törmelékes váladék halmozódik fel.
Az állatorvosok által használt fülvizsgálóval az élôsködôk apró, fehér pontokként
észlelhetôk, és gyakran mozgásuk is látható. Ilyenkor a kórhatározás egyértelmû.
Speciális atkaellenes hatóanyagot tartalmazó fülcseppekkel a betegség gyógyítható.
Az újrafertôzôdés lehetôségét azonban ki kell zárni.
Szôrtüszôatka-kór, demodikózis
A kutyapopuláció 90%-a fertôzött
a kórokozóval. A kiskutyák
valószínûleg már az alomban
érintkezésbe kerülnek a parazitával.
Az atkák a szôrtüszôkben élnek,
szabad szemmel nem láthatók,
0,2-0,4 mm nagyságúak, végtagjaik
csökevényesek.
Nagymérvû elszaporodásuk a kutyák védekezô képességének csökkenésekor fordul elô. Inkább az 1 évesnél
fiatalabb ebekben okoz tüneteket.
Három típusát különböztetjük meg.
A pikkelyezô formánál a szem környékén és a fej más területein szôrhiányos,
nem viszketô foltok jelennek meg.
A lábvégekre terjedô esetben a hasonló foltok elfertôzôdnek
és gennyes bôrgyulladás is kialakul.
Amennyiben a folyamat az egész testfelületet érinti,
generalizált vagy általános demodikózisról beszélünk.
Utóbbi betegség a kutya életét is veszélyeztetheti.
Ilyenkor a bôr megvastagszik, ráncokat vet, a másod-
lagos baktériumos fertôzés miatt elgennyesedik. A kutya lesoványodik, és akár
el is pusztulhat.
A kórokozó a bôrkaparék mikroszkópos vizsgálatával kimutatható.
Az ellene való védekezés állatorvosi feladat.
Ragadozóatka-kór, cheyletiellózis
A nagyjából fél mm nagyságú élôsködôk „mozgó korpa” képében tûnnek fel
kedvenceink kültakaróján. A választás utáni idôszakban találkozhatunk ezzel
a parazitózissal, amikor a kölykök sokszor új környezetbe is kerülnek. A fertôzôdés
már az alomban megtörténhet.
Legtöbbször a fejen, a gerincoszlop
mentén és a fartájékon jelentkezik.
A már említett korpásodáson
kívül a kutya nyugtalanná válása,
a viszketés és a szôrhullás
tûnhet fel.
A kórforma a bôrkaparék, illetve
szôrminta laboratóriumi vizsgálatával
biztosan diagnosztizálható.
Az állatorvosok által ajánlott parazitaellenes
szerekkel néhány hét
alatt kikezelhetôk az érintett kutyák.
Légynyüvesség, myiasis
A nyári idôszakban, legtöbbször hosszú szôrû, idôsebb, nehezen mozgó vagy
védekezésre képtelen, beteg kutyákon figyelhetô meg.
Kutyáinkat általában fémeslegyek támadják meg, amelyek csillogó kék vagy
gyakrabban zöld színûek (selymes döglégy).
Ezek a rovarok akkor rakják petéiket elôszeretettel a kutyák testfelületére, ha
az ott a kikelô lárváik, a légynyüvek számára kedvezô feltételeket találnak.
Meleg idôjárási viszonyok között, amikor a legyek aktívak, a betegség kialakulására
az alábbi esetekben van a legnagyobb esély:
Ha fürdetés vagy úszás után a hosszú szôrrel rendelkezô kutya kültakarója befülled,
nem képes kiszáradni.
Ha a verekedésben vagy egyéb módon szerzett sebeket nem vesszük észre,
vagy azok kezelése nem megfelelô.
Ha hasmenés miatt a végbéltájékon a kültakaró bélsárral, vizelettel szennyezett.
Ha a kutya rágja, vakarja magát valamilyen allergiás folyamat, bolhásság miatt.
Ilyenkor sebeket okozhat magán, nyálával a szôrét, bôrét feláztatja, ami
szintén vonzza a parazitákat.
Megfelelô körültekintéssel a betegségre már egyes ráutaló jelek elôfordulásakor
is gondolnunk kell. Feltûnhet, hogy a kutya szôre egyes részeken
folyton nedves (jellemzôen a farktô környékén). A kutya nyugtalan, és szeretné
az adott tájékot elérni, vakarni. A szokásosnál több, csillogó zöld színû legyet
látunk a kutya tartózkodási helyén.
Mivel a folyamatok általában a szôrtôl fedett helyen zajlanak, a gazdik a betegséget
gyakran csak elôrehaladott állapotában veszik észre. Ilyenkor a területet
megtisztítva már meglehetôsen durva, undort keltô tüneteket láthatunk.
A felnôtt rovarok apró fehér petéiket csomókban rakják a kutyaszôr közé. A kikelô
lárvák sokszor szintén tömegesen elôfordulva több centiméteres krátereket,
üregeket rágnak a kutya bôrébe, testébe. A tevékenységük következtében keletkezô
és felszívódó mérgezô anyagok miatt a kutya ekkor már bágyadt,
elesett lehet.
Ezekben az esetekben mindig állatorvosi kezelésre van szükség. A legfontosabb
feladat az élôsködôk eltávolítása, elpusztítása, az érintett terület fertôtlenítése,
és a szervezet védekezô mûködésének támogatása. A legyek további invázióját
repellens (a rovarokat távol tartó) szerekkel akadályozhatjuk meg.
A gazdik azzal tehetnek legtöbbet kutyájukért, ha a kockázati tényezôk elôfordulásakor
a betegségre utaló jeleket idejekorán felismerik. Ezzel elkerülhetô,
hogy a súlyosbodó folyamatok a kutya számára végzetessé váljanak.
Vérszívó legyek
A nyári idôszakban, fôleg vidéki környezetben fordul elô, hogy kutyáinkat
vérszívó legyek támadják meg. Legtöbbször a fülvégek érzékeny bôrén, ritkábban
az orron alakulnak ki nehezen gyógyuló, újra és újra vérzô sebek.Az élôsködôk azért nemkívánatosak, mert a kutyát nyugtalanítják, és fertôzéseket
is közvetíthetnek.
Kátrányos kenôcsökkel (Federol sebolaj) és repellens szerek (pl. Advantix spot
on) alkalmazásával tudjuk a kutyáink számára kellemetlen élôsködôket távol
tartani, és a sebgyógyuláshoz szükséges körülményeket biztosítani.
Belsô paraziták
Babéziózis
A babéziák a vörösvértestek szétesését, és ennek következményeként súlyos,
nem ritkán elhullásban végzôdô megbetegedést idéznek elô a kutyáknál. A kórokozó egy
egysejtû véglény, amely a kullancsok közvetítésével, ezek vérszívásakor kerülhet
a kutyába.
Az utóbbi idôben hazánk egyes területein egyre gyakrabban fordul elô. Fôleg
Somogy, Baranya és Zala megyében volt jellemzô, de mára országszerte, így
Budapesten is sûrûn találkozhatunk vele. A kullancsok aktivitásának, illetve
életterének megfelelôen
egy tavaszi és egy ôszi
esetszám-növekedés tapasztalható,
és fôleg a
bokros területeket felkeresô
kutyák körében észleljük
ezt a kórformát.
A lappangási idô 2-3
naptól 10 napig terjedhet.
Magas láz, bágyadtság,
étvágytalanság már a
kezdetektôl jellemzô tünetek.
A hômérséklet
emelkedése igen jelentôs
lehet. 40°C körüli értéket is mérhetünk. A vörösvértestek pusztulása és a vérszegénység
miatt a kutya járása ingadozóvá válik, és a nyálkahártyák sápadtsága vagy sárgasága figyelhetô meg. A vizeletet a vér ürülô festékanyaga sötétbarnára
színezi. A tulajdonosoknak legtöbbször ez a jellegzetes elváltozás
tûnik fel.
A biztos diagnózis vérvizsgálattal mondható ki.
A babéziózis elôfordulásakor gyors, intenzív állatorvosi ellátásra van szükség.
Létezik egy megelôzô injekciós készítmény is. Ez a kullancsok csípése ellen
nem nyújt védelmet, de az általuk beoltott kórokozó vérbeli elszaporodását
mintegy harminc napon át gátolja. A gyógyszer beadása kutyáinknak
számára meglehetôsen fájdalmas, havonta ismételni kellene, és mellékhatásaként
nyálzás, hányás, hasmenés is felléphet. Alkalmazása körültekintést
igényel.
A betegség ellen ezért a vérparazitát közvetítô kullancsok távol tartásával érdemes
védekezni.
Galandférgesség
A galandférgek szalagszerû teste a megtapadásra szolgáló fejbôl és az ebbôl
kisarjadzó ízekbôl áll. A kifejlett férgek a kutyák bélcsatornájában, lárváik a
köztigazdák izomzatában, testüregeiben, központi idegrendszerében tartózkodnak.
Méretük néhány millimétertôl több méter hosszúságig terjedhet.
A kutya galandféreg fertôzöttségének jelentôsége egyrészt abban áll, hogy a
parazita, fejlôdési ciklusa során megtelepedhet az emberben , akár súlyos kórformákat
is kialakítva. Másrészt a vágóállatokat fertôzve, azok húsának fogyasztását
lehetetlenné teszi.
A háromtagú galandféreg (Echinococcus granulosus)
az emlôsök legrövidebb, mindössze
2,5-6 mm-es, 3 ízbôl álló galandférge. Végleges
gazdája a kutya, amelynek vékonybelében
nagy számban jelen lehet. Ennek ellenére klinikai
tüneteket ritkán okoz. Az ivarérett férgek petékkel teli utolsó íze leválva a
külvilágra jut. Innen növényevôkbe, illetve az emberbe kerülve, a kutyatestüregébenben
különbözô nagyságú, súlyos betegségeket is okozó tömlôket, hólyagokat képez.
A kutya a fertôzött vágóállatok nyers zsigereinek fogyasztásával fertôzôdik.
Az uborkamagképû galandféreg (Dipylidium
caninum) nevét a levált,
mozgásra képes, petékkel teli, vöröses
színû ízek alakja miatt kapta. A
kifejlett alakok a 45 centiméteres
hosszúságot is elérhetik.
A kutya egyik gyakori élôsködôje,
de az ebekben tüneteket általában
nem okoz. Elôfordul azonban emberben
(fôleg gyerekekben) is.
Az érett ízek kivándorlása a végbélnyílásnál
viszketô érzést okoz, ezért
ilyenkor a kutya „szánkázhat".
Vagyis hátulsó felét leszorítva, elülsô
lábaival húzza magát a talajon.
Köztigazdája a bolha, amelynek szétrágásakor jutnak a féreg fejlôdési alakjai
a kutya szájüregébe. Az ember az arc megnyalásakor vagy simogatáskor fertôzôdhet.
A kutyák galandférgességét még
számos más a Taenia-nemzetségbe
tartozó faj is okozhatja. Ezek köztigazdái
különbözô állatfajok (sertés,
juh, nyúl, rágcsálók), amelyek
nyers zsigereinek fogyasztásával
fertôzôdhet a kutya. A kifejlett férgek
a kutyákban általában nem
okoznak megbetegedést, de a fejlôdési
alakok különbözô kórformákat
alakíthatnak ki a vágóállatokban
és az emberben. A fertôzés
elôfordulása inkább az idôsebb
kutyákban jellemzô.A galandférgek elleni küzdelem három alapelve
• Meg kell akadályozni, hogy az ebek a köztigazda állatokat, illetve azok
szerveit, vágási hulladékait nyersen elfogyasszák.
• Kutyáink rendszeres féregtelenítésével lehet az emberi fertôzôdés esélyét
csökkenteni, az ivarérett férgek kifejlôdését, és azok petéinek a környezetünkbe
kerülését megakadályozni.
• Az uborkamagképû galandféreg okozta fertôzés elkerülésének nélkülözhetetlen
eszköze az ebek rendszeres bolhamentesítése.
Fonálférgesség
A kampósfejû férgek (Ancylostomatidae-család) a fonálférgek közé tartozó, 1-3
cm nagyságú élôsködôk. A kutya vékonybél nyálkahártyáján tapadnak meg, itt vérrel
és hámmal táplálkoznak. Ez a parazitózis világszerte elterjedt, hazánkban is
elôfordul. Fôleg a fiatal, rosszul táplált, zsúfoltan tartott kutyákat betegíti meg.
A fertôzôdés szájon át a féreglárva felvételével, az anyaállat tejével vagy akár
a sértetlen bôrön keresztül (ilyen módon az ember is fertôzôdhet) megtörténhet.
A férgek a bél nyálkahártyáját károsító váladékot termelnek, és jelentôs
vérveszteséget is okozhatnak. Emiatt a kölyökkutyák vérszegényekké, fáradékonyakká,
soványakká válhatnak. Enyhe, illetve súlyos vérzéses hasmenésük
lehet. Keringési elégtelenség miatt elhullás is elôfordulhat.
A kutyabetegség ellen rendszeres féregtelenítéssel és a környezet szárazon tartásával
lehet védekezni, mert a féreglárvák a szárazságot rosszul tûrik.
Az ostorférgek (Trichuris vulpis) olyan fonálférgek, amelyek kutyáink vastagbelében
igen gyakran elôfordulnak. Szerencsére az emberre nézve nem veszélyesek.
5-8 cm nagyságú testük elülsô kétharmada hajszálvékony,
a hátulsó része kiszélesedik.
Klinikai tüneteket általában csak fiatal kutyákban
alakítanak ki. A súlyos fertôzöttség véres hasmenést,
lesoványodást, vérfogyottságot, sôt elhullást
is eredményezhet. A paraziták jelenléte az ellenállóvédekezéskor a féreghajtó szerek hatóanyagainak kombinált alkalmazására,
illetve kúraszerû kezelésre van szükség.
Szintén a fonálférgek közé tartoznak a kutyák leggyakrabban elôforduló
belsô élôsködôi, az orsóférgek (Toxocara-, Toxascaris-fajok). A magyarországi
kutyák 30-40%-a születik fertôzötten. Közegészségügyi szempontból is jelentôsek,
mert vándorló lárváik az ember megbetegedését is elôidézhetik.
A kutyák fertôzôdése a petékkel szájon át, a méhben a születés elôtt és az anyatejjel
történhet. A 10-18 cm hosszú, ivarérett férgek fiatal kutyában 30 nap alatt
alakulnak ki. Idôsebb korban a lárvák a szervezetben vándorolnak és nyugalmi
állapotba kerülhetnek, amibôl hormonális hatásra, a vemhesség idején vagy a
tejelválasztás megindulásakor aktiválódnak.
Tünetekben jelentkezô fertôzôdés kölyökkorban jellemzô. A paraziták mérgezô
anyagok termelésével, mechanikusan és a táplálék elvonásával károsítják a szervezetet.
Hasmenés, lesoványodás, hányás, idegrendszeri tünetek, dobszerû nagy
has kialakulása figyelhetô meg. 2–3 hetes kutyáknál elhullás is lehetséges.
A kölykökkutyák számára elsô alkalommal 14 napossan, majd kéthetes idôközönként
többször kell féreghajtó
szereket adni. Szuka kutyánál a
vemhesség elôtt és annak vége felé,
valamint a szoptatás alatt, a kölyökkutyánál
egyidejûleg javasolt valamilyen
készítményt alkalmazni. A felnôtt
kutyákat negyedévente kezelve
tudjuk az ivarérett, petéket ürítô
férgek kifejlôdését és ezzel az emberi
fertôzôdést megakadályozni. Mivel
a peték rendkívül ellenállóak, a
környezetbôl való felvételük esélyét
megszüntetni nem, csak csökkenteni
tudjuk a higiéniai elôírások betartásával
(az ürülék megsemmisítése,
fertôtlenítés stb.).
A kutyák féregtelenítésére alkalmazható készítmények
A veszettség elleni oltás mellett a kutyák széles spektrumú féreghajtó szerrel
való kezelése is kötelezôvé vált.
Kutyáink megfelelô féregtelenítésével a magunk egészségét is védjük. A
rendszeresség fontos, mert kutyáink környezetbôl történô fertôzôdését nem tudjuk
megakadályozni. A paraziták jelenlétét nem zárja ki sem a kutya tünetmentessége,
sem az a tény, hogy nem látunk férgeket, fejlôdési alakokat ürülni. Mivel
a peték mikroszkópikus méretûek, ezért csak az kutyaürülék több alkalommal elvégzett
parazitológiai vizsgálata után lehet a mentességet valószínûsíteni.
Napjainkban sokféle kutyaféreghajtó szer kapható az állatorvosi rendelôkben, állatgyógyszereket
forgalmazó patikákban. Az állatgyógyászati készítmények elônye,
hogy többféle hatóanyag kombinációját tartalmazzák, így általában fonál-
és galandférgek ellen egyaránt hatékonyak. Leggyakoribb a tablettás kiszerelés,
amely könnyen dozírozható, mivel többnyire 1 tablettát kell a kutya
10 testtömegkilogrammjára adagolni. Létezik azonban 35 kg kezelésére alkalmas
tabletta is. A gyógyszer egyszeri beadása is elegendô lehet. Fertôzöttség
esetén azonban a kezelés ismétlése szükséges.
Az állatorvosi rendelvényre beszerezhetô féregellenes gyógyszerekrôl általánosságban
elmondható, hogy minôségük és áruk között lineáris összefüggés van.
Az általam ajánlott specialitások a következôk: Drontal Plus tabletta, Cestal
Plus tabletta, Trianthelm tabletta.
Kölyökkutyák és kistestû kutyák számára forgalmaznak féreghajtó oldatokat,
pasztákat is. Ilyen a Drontal Puppy és a Vitaminthe paszta.
A legújabb alkalmazási mód a spot on kiszerelés (Stronghold), amely a kutyamartájékra
cseppentve, a külsô élôsködôk (a kullancsok kivételével) és a férgek
egy része (fonálférgek) ellen is hatékony.
A fent említett gyógyszerek alkalmazása egyszerû, eredményes és mellékhatásoktól
mentes. A humán készítményekre és népi gyógymódok (fokhagyma)
használatára nincs szükség.
Ma már szerencsére ízesített tablettát (Drontal Plus) és pasztát (Vitaminthe) is
lehet kapni, amely megkönnyíti a tulajdonos és a kutya számára a rendszeres
féregtelenítés elvégzését.
kutyakozmetika Tatabánya,kutyakozmetika,tatabánya legjobb kutyakozmetika,tatabányai kutyakozmetika, kutyakozmetika Tatabánya,kutyakozmetika,tatabánya legjobb kutyakozmetika,tatabányai kutyakozmetika, kutyakozmetika Tatabánya,kutyakozmetika,tatabánya legjobb kutyakozmetika,tatabányai kutyakozmetika, kutyakozmetika Tatabánya,kutyakozmetika,tatabánya legjobb kutyakozmetika,tatabányai kutyakozmetika,
kutyakozmetika Tatabánya,kutyakozmetika,tatabánya legjobb kutyakozmetika,tatabányai kutyakozmetika, kutyakozmetika Tatabánya,kutyakozmetika,tatabánya legjobb kutyakozmetika,tatabányai kutyakozmetika, kutyakozmetika Tatabánya,kutyakozmetika,tatabánya legjobb kutyakozmetika,tatabányai kutyakozmetika, kutyakozmetika Tatabánya,kutyakozmetika,tatabánya legjobb kutyakozmetika,tatabányai kutyakozmetika,
kutyakozmetika Tatabánya,kutyakozmetika,tatabánya legjobb kutyakozmetika,tatabányai kutyakozmetika,